Mivel túl hosszú lett volna ez a cikk, ezért ketté szedtük. Az első felét ide kattintva találod meg, ha még nem olvastad esetleg. Nézzük, hogy milyen mindennapi, hétköznapi dolgok milyen pszichológiai hatással vannak, vagy milyen dolgot váltják ki.
1.) A „jó reggelt” és „jó éjszakát” üzenetet kapni sok szempontból jó dolog, például növelheti a boldogságérzetet, mivel aktiválja az agy jutalmazó rendszereit, és olyan „jó közérzetet” keltő hormonok felszabadulását indítja el, mint az oxitocin. Az ilyen üzenetek a kapcsolódás, a biztonság és a szeretet érzését erősítik, megerősítve azt az élményt, hogy valaki törődik velünk.
2.) Az olyan dolgok megtétele, amelyek elsőre félelmetesnek tűnnek, növelheti a boldogságérzetet. Ez részben azért van, mert az ismételt szembenézés a félelemmel (expozíció) idővel csökkenti a szorongást, miközben erősíti az önbizalmat és a teljesítmény érzését. Amikor legyőzzük a félelmeinket, az agy dopamint szabadít fel. A dopamin egy olyan vegyület, amely az örömérzettel kapcsolatos. Ez javítja a hangulatot, és egyfajta „ijesztően jó” érzést hoz létre.
3.) A Wines of Chile megbízásából 2009-ben készült felmérésben 3 000, 18 és 65 év közötti nőt kérdeztek meg. Az eredmények szerint egy átlagos nő körülbelül 47 óra és 15 percig képes titkot tartani, mielőtt továbbadná valakinek. A kutatás azt is kimutatta, hogy a nők 40%-a nem tud hosszú távon titkot tartani, és leggyakrabban a partnerével, az édesanyjával vagy a barátaival osztja meg az információt. A résztvevők gyakran az alkoholt is megemlítették mint olyan tényezőt, amely hozzájárulhat a titkok elárulásához.
4.) Egy állítás szerint akik mindenkit fel akarnak vidítani, általában a legmagányosabbak. Az állításnak van valós pszichológiai alapja, amelyet a szakirodalom „sad clown paradox” (szomorú bohóc paradoxon) néven ismer. A jelenség lényege: a komédiában tevékenykedők körében megfigyelt ellentmondásos kapcsolat a humor és az olyan mentális zavarok között, mint a depresszió és a szorongás. Az érintetteknek korai életszakaszát a megfosztottság és az elszigeteltség érzése jellemzi, és a humor egyfajta feszültségoldóvá fejlődik, amely a lefojtott düh verbális csatornán való levezetésére szolgál.
5.) A kutatások szerint összefüggés lehet a pozitív érzelmek és az alacsonyabb alvásigény között: a boldogabb emberek gyakran kevesebb alvással is kipihentnek érzik magukat, míg a szomorúság vagy a stressz növelheti a hosszabb pihenés iránti igényt. A pozitív hangulat energiát adhat, így csökkentheti az alvás szükségességét, míg a negatív érzelmek inkább kimerítik az embert.
6.) Ha fájdalom vagy stressz esetén megfogjuk egy szeretett személy kezét, az jelentősen csökkentheti mindkettőt, és egyfajta nonverbális, biológiai „gyógyszerként” működhet. Tudományos kutatások szerint ez a fajta kapcsolat fiziológiai reakciókat indít el: csökkenti a kortizolszintet, lassítja a szívverést, és erősíti a biztonságérzetet.
7.) A magasabb intelligenciájú emberek kisebb baráti körrel rendelkeznek, és válogatósabbak a barátságok terén, mert a felszínes társas érintkezés helyett a mély, tartalmas kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt. Kutatások szerint a nagyon intelligens emberek esetében a gyakori baráti találkozások akár csökkenthetik az elégedettségérzetet, mivel inkább a hosszú távú céljaikra és az intellektuális tevékenységekre koncentrálnak.
8.) A kutatások szerint ha valaki a legjobb barátját veszi feleségül vagy hozzá megy férjhez, az jelentősen csökkentheti a válás kockázatát, és egyes vizsgálatok azt is sugallják, hogy az ilyen kapcsolatok nagyobb eséllyel tartanak egy életen át. Ezt az elképzelést az is alátámasztja, hogy a barátságon alapuló házasságokban gyakran magasabb a jóllét, az egymás iránti bizalom és a kommunikáció minősége.
9.) A pszicholingvisztika, a kognitív pszichológia és a nyelvi antropológia számos kutatása szerint a nyelvek nem csupán kommunikációs eszközök egyúttal alakítják a valóságról alkotott képünket és önmagunkat is. Az egyik leghíresebb korai bizonyíték Susan Ervin-Tripp Berkeley-professzortól származik: japán-amerikai nőket kért arra, hogy mondatokat fejezzenek be japánul és angolul. A mondatok befejezései drámaian különböztek a két nyelvben. Például a „Amikor a kívánságaim ütköznek a családom akaratával…” kezdetű mondatot japánul így folytatták: „…ez a boldogtalanság időszaka”, angolul viszont így: „…azt teszem, amit akarok.”
10.) A tartós magány és a társas elszigeteltség a fizikai egészségre nézve akár olyan veszélyes lehet, mint napi 15 szál cigaretta elszívása, és mintegy 26%-kal növelheti a korai halálozás kockázatát. Ez az állapot hosszú távon növeli a szívbetegségek, a stroke, a demencia és a depresszió kialakulásának esélyét, és sok esetben még az elhízásnál vagy a mozgáshiánynál is nagyobb egészségügyi kockázatot jelenthet.
11.) Az utazást széles körben a „megelőző gyógyászat” egyik formájaként tartják számon, mivel tudományosan is alátámasztott, jelentős előnyökkel jár a mentális és a fizikai egészség számára. Kutatások szerint a rendszeres nyaralás csökkentheti a stresszhormonok szintjét, javíthatja a kognitív működést, valamint mérsékelheti az olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a szívbetegségek vagy a depresszió.
12.) Az emberek gyakran vonzóbbnak tűnnek, amikor a szenvedélyeikről beszélnek, mert az őszinte lelkesedésük, a megnövekedett energiájuk és a „felragyogó” tekintetük magabiztosságot és örömöt sugároz, ami másokra is erősen hat. Ez a viselkedés egy gazdag belső világot és hozzáértést is tükröz, valamint intelligenciát és függetlenséget jelez, amelyek túlmutatnak a puszta külső megjelenésen
Olvasd el az előző 12 izgalmas pszichológiai tényt is:
12 érdekes PSZICHOLÓGIAI ÉS TUDOMÁNYOS TÉNY az emberi természetről (1. rész)
Mindig izgalmas valami újat tanulni magunkról. A pszichológia egy viszonylag fiatal tudomány, mégis rengeteg érdekességre jöttünk már rá a segítségével. Mivel túl hosszú lett volna a cikk, ezúttal 12 érdekességet gyűjtöttünk első körben.
(Forrás: ferfibarlang.hu, wikipedia.org, alibaba.com, campaigntoendloneliness.org)
