Míg a közbeszédben még a mai napig azon vitatkozunk, hogy van-e értelme a megújuló energiaforrásoknak, addig 15 magyarországnyi pénzt fektettek világ viszonylatban a zöld átállásba csak az idei évben. Felhívnánk a figyelmet: jelenleg még csak június vége van. A növekvő tendencia egyébként már 2016 óta tart.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) éves összeállítása rámutat, hogy a világ energiatermelésében egyre inkább a megújulók dominálnak, és ebbe is fektetik a legtöbb pénzt, ezt a globális energiaválság által kiváltott megfizethetőségi és biztonsági aggályok erősítik leginkább a ezek adják a fenntarthatóbb lehetőségek mögötti lendületet. Szintén szerepet játszott az olyan jelentős intézkedéseken keresztül nyújtott fokozott politikai támogatás, mint az amerikai inflációcsökkentő törvény, valamint az európai, japán, kínai és más kezdeményezések. A magyar rezsicsökkentés és a sokáig mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagárak nem nagyon lendítette előrébb Közép-Európát ezen a téren, sőt…
Az IEA legfrissebb energiaipari beruházási jelentése szerint 2023-ban világszerte mintegy 2,8 billió dollárt fektetnek be az energiába, amelyből több mint 1,7 billió dollárt a tiszta technológiákra – beleértve a megújuló energiaforrásokat, az elektromos járműveket, az atomenergiát, az energiatárolást, az alacsony kibocsátású üzemanyagokat, a hatékonyság javítását és a hőszivattyúkat. A fennmaradó valamivel több mint 1 billió amerikai dollárt szénre, gázra és olajra fordítják.
A tiszta energiába történő éves beruházások 2021 és 2023 között 24%-kal nőttek, a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek révén, szemben a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló beruházások 15%-os növekedésével ugyanebben az időszakban. Ennek a növekedésnek azonban több mint 90%-a a fejlett nyugati országokból és meglepő módon a világ egyik legszennyezőbb gazdaságából, Kínából származik.
A fosszilis tüzelőanyagokba fektetett minden egyes dollárra ma már körülbelül 1,7 dollár jut a tiszta energiába. Öt évvel ezelőtt ez az arány egy az egyhez volt. Ennek egyik ragyogó példája a napenergia-beruházás, amely most először fogja megelőzni az olajtermelésre fordított beruházások összegét
mondta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
A napenergia vezetésével az alacsony kibocsátású villamosenergia-technológiák várhatóan az energiatermelésbe történő beruházások közel 90%-át teszik majd ki. A tendencia pedig nem csak a nagy beruházásokra vonatkozik, hanem a hétköznapi fogyasztók is egyre inkább erre állnak át. A hőszivattyúk globális értékesítése 2021 óta évente kétszámjegyű növekedést mutat. Az elektromos járművek értékesítése várhatóan idén harmadával ugrik meg, miután 2022-ben meredek emelkedésnek indult.
Az energiaügynökség kitér az olajipar fontosabb részleteire is, például, hogy az a néhány olajtársaság, amely többet fektet be, mint a Covid-19 járvány előtt, többnyire a közel-keleti nagy nemzeti olajtársaságok közül kerül ki. Sok fosszilis tüzelőanyag-termelő tavaly rekordnyereséget ért el a magasabb üzemanyagárak miatt, de ennek a pénzforgalomnak a nagy része osztalékra, részvény-visszavásárlásra és adósságtörlesztésre ment el – ahelyett, hogy a hagyományos kínálatba áramlott volna vissza.
A tiszta energiába történő beruházások terén a legnagyobb hiányosságok a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban tapasztalhatók. Vannak azonban pozitívumok, mint például a napenergia-beruházások dinamikus növekedése Indiában, valamint a megújuló energiaforrások Brazíliában és a Közel-Kelet egyes részein. Talán meglepően hangzanak ezek az országok, de a háttérben igen komoly munka és nagy erőfeszítések történnek azért, hogy a zöld beruházások minél nagyobb teret nyerjenek ezekben az országokban is. De azt is meg kell említeni, hogy a beruházásokat számos országban olyan tényezők hátráltatják, mint a magasabb kamatlábak, a nem egyértelmű politikai keretek és piaci konstrukciók, a gyenge hálózati infrastruktúra, a pénzügyileg nehéz helyzetben lévő közműszolgáltatók és a magas tőkeköltségek. A nemzetközi közösségnek sokkal többet kell tennie, különösen az alacsonyabb jövedelmű gazdaságok beruházásainak ösztönzése érdekében, ahol a magánszektor eddig vonakodott.
Kapcsolódó:
2027-re elektromos nagy sebességű vonat köti majd össze Las Vegast és Los Angelest
A tervek szerint a Brightline West forradalmasíthatja a vonatközlekedést, az Egyesült Államokban úttörőként nagy sebességű vasúti hálózatot fejleszt 350 kilométeren, méghozzá egy elektromos meghajtású szerelvénnyel Los Angeles és Las Vegas nyüzsgő metropoliszai között.
(Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség)
