Ezernyi tanulmány és kutatás született a témában, de mi most ezt sokkal egyszerűbben, 5 pontban összefoglalva írjuk le nektek.
Oktatás
A legtöbb országban elmondható, hogy az oktatási rendszer „csupa ostobaságot” tanít. Persze, jó tudni alapvető kémiai folyamatokat, érdemes képben lenni fizikai alapfogalmakkal, és amelyik nemzet a történelmére nem emlékszik vissza, nem tanul róla semmit, illetve nem ismeri az identitását, annak jövője sem lesz. Ezek mind fontosak, abban viszont kiegyezhetünk, hogy az életre nem készítenek fel az oktatási intézmények. Nem mondják el, hogy milyen szakra, milyen iskolába érdemes egy diáknak tovább menni, nem tudnak egyénileg figyelni a gyermekek képességeire, annak ellenére, hogy a tanárok tulajdonképpen szakemberek, csúnyán fogalmazva az ő dolguk volna ez. A szülő gyakran bakot lő, be nem váltott álmait próbálja gyermekével elérni, ami általában (sokszor) nem egyezik a gyerek jövőképével és képességeivel. Rosszabb esetben nincs jövőképe, fogalma sincs mit szeretne, kisikolás korú víziói szertefoszlanak, mire annyira idős lesz, hogy el kéne indulni egy úton.
Hasonló a helyzet a pénzzel és a politikával is. Egyikbe sem avatnak be minket igazán. A pénzügyekről, hitelekről, kamatokról csak felszínes információkat kapunk, utóbbi meg jó esetben valamelyik hírportál hasábjain köszön vissza. De a politikát most inkább hagyjuk is, térjünk vissza a pénzhez. Azt, hogy mi az a kamat, mivel jár egy hitelfelvétel, milyen pénzügyi eszközök milyen kockázattal rendelkeznek, csak az egyetemen tanítják, de ott is csak a száraz könyvet kell bevágni és feladatokat megoldani.
Rossz a hozzáállás
„Az állam feladata” jó keresetet biztosítani, alacsony hitelt adni, lakást biztosítani a fejünk fölé és megvédeni a rossz döntésektől. Legalábbis ezt gondoljuk. Ahelyett, hogy az állam adna nekünk horgászbotot, hogy magunk fogjuk ki a halat, a mi gondolkodásunk szerint halat ad. Majd amikor nem ad, vagy nem annyit ad, vagy nem olyat ad, akkor mutogatunk és mindenkit hibáztatunk, de főleg az államot. Pedig ha az előző pontban felsorolt hibákat foltozná az oktatási vagy az adórendszerben, akkor lenne igazán az emberek segítségére. A középosztály lenne a legnagyobb, és sokkal kisebb lenne a szegénység.
Az áremelkedés nem segít
Az, hogy emelkednek a fizetések, remek dolog. Viszont az aggasztó, hogy a magyar lakosság nagy része hitel nélkül képtelen lakást/házat vásárolni. A valódi gond, hogy bár a fizetések mindenkinél emelkedtek az elmúlt 10-15 évben, addig a termékek árai is. Az áremelkedés pedig nem a minimálbér emelkedéséhez lett viszonyítva, hanem gazdag és szegény egyaránt ugyanazt a terhet cipeli. A gazdagokat nem érinti, azokat azonban akiknek kisebb mértékben nőtt a fizetésük, az egyébként is alacsony szintről, nagyon is. Arról meg nem is beszélve, hogy a vidéki, szegényebb területeken nincs elég munkalehetőség és ami van, az is rosszul fizet, miközben ezek az emberek ugyanannyit fizetnek az élelmiszerért, a közművekért és ugyanazt a kanapét veszik meg az IKEA-ban, mint a nagyvárosi lakosság.
Hibás adórendszer
Egy jól menő országban, ahol az anyagi terhek egyenlő módon oszlanak el, tök jó dolog az egykulcsos adórendszer, viszont Magyarországon és számos egyéb helyen is hatalmas hiba. A gazdagokat és szegényebb réteget egyformán sújtja a 27% -os ÁFA, de míg a magasabb keresetűeket nem érdekli, ha a 800.000 Ft -os adója 850.000 Ft, addig az anyagi szakadék túlfelén elhelyezkedő lakosok alig bírják kinyögni. A többsávos adórendszer azért lenne kézenfekvő, mert a gazdagok az ő anyagi helyzetükhöz mérten jelentősebb mértékben járulnának hozzá a közös kasszához, így a szegényebb lakosság körében lehetőség volna némileg csökkenteni az adó mértékén.
A válság nyomai még ma is…
Nem most volt, mégis sebeket ejtett. 2009 óta az S&P 500 462%-ot emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az, aki 2007-ben befektetett 100 millió forintot, 2008-ban a válság kitörésekor elveszítette a felét, ez azonban azóta 230 millió forintra emelkedett. „Kicsiben” ez így néz ki: az az ember, aki a 10 millió forintjával próbált szerencsét, a zuhanást követően menekült a tőzsdéről és az 5 millió forintjából azóta is maximum állampapírt hajlandó venni. Ha hajlandó. Sokan nem használják ki, pedig egy kis megtakarítással hosszú távon van benne lehetőség.
De nem olyan rég volt egy másik súlyos válság, mely bizony nyomokat hagyott az egyes országok gazdasági helyzetén. A COVID kitörésével csak az USA -ban 40 millióan folyamodtak munkanélküli segélyért, ez itthon is jelentős méreteket öltött. A magyar emberek átlag 22.000 Forintot raktak félre, és legtöbbjüknek csupán 1 havi tartaléka volt. Amíg a vendéglátóipar, a turizmus és a szórakoztatóipar összeomlott, a technológiai cégek annyit kerestek mint még soha. Ez nem csak a cégeknek hatalmas siker, de a technológiai cégek befektetői is hatalmasat kaszáltak ezen, ezért is hiszik sokan, hogy a pandémia nem csupán egy vírus volt egy megevett denevértől, hanem egy mesterségesen előállított biológiai fegyver, a média által pedig gerjesztett hisztéria.
Tudod, még ki szakított nagyot a helyzetből?
A maffia nagyot szakít a koronavírusból
Cégek százezrei kerülhetnek a csőd szélére, ahogy az Egyesül Államokban és számok olasz területen is tapasztalható már, de nem mindenki rogyott térdre a helyzet okozta kellemetlenségek miatt. A maffia, főleg Olaszországban nagyot megy, a Cosa Nostra és a ‘Ndrangheta drogkereskedelemből, online szerencsejátékokból és egyéb forrásokból származó pénze most könnyen hozzáférhető, éttermekbe és szállodákba invesztálnak, hogy utána megszerezzék az állami és európai támogatásokat.
