Ugyanis a kibocsátásához iszonyat sok energiát használnak el a bitcoinbányák.
A Nature Climate Change szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a 2015 -ben elfogadott és azóta időről-időre megerősített párizsi klímaegyezmény céljait teljesen aláássa a kriptobányászat. A klímaegyezmény szerint a felmelegedést jóval 1,5 Celsius-fok alatt akarják tartani, az iparosodás előtti időkhöz képest. A növekvő kereslettel lépést tartó bitcoinkibocsátás azonban 2033-ra kudarcra ítélheti. Katie Taladay, a tanulmány társszerzője határozottan állítja, hogy bár eddig a szállítást, a lakhatást és az élelmiszer-előállítást tartották a klímaváltozás fő okozóinak, a kriptobányászatot egyértelműen be kell venni ebbe a listába.
Akik főállásban ezzel foglalkoznak és jól is csinálják, azoknak bizonyára nem lesznek anyagi gondjaik, ugyanis 1 BTC jelen pillanatban (frissítve: 2024. november) 68.000 USD felett jár, azaz nagyjából 25 millió HUF. Nem találtunk friss számításokat, de 2017-ben a bitcoin kibocsátása és használata mintegy 69 millió köbtonna szén-dioxidnak megfelelő emissziót bocsátott ki, ez azóta minden bizonnyal tovább nőtt. Sőt, 15 éven belül annyi elektromos energia lesz szükséges a kibocsátáshoz és kereskedéshez, amely mintegy 230 gigatonna szenet bocsát majd ki.
Van ellenvélemény is: Katrina Kelly-Pitou, az Pittsburghi Egyetem kutatója szerint a Bitcoin bányászat egyre zöldebbé válik, a felhasználók szépen lassan elfordulnak majd azoktól a kínai cégektől, akik szénégetőkkel állítják elő az ehhez szükséges energiát. Például olyan kriptovalutával foglalkozó vállalatokat, akik Izlandon vagy az Egyesült Államokban tevékenykednek, itt ugyanis kezd kultúrája lenni a „zöld Bitcoinnak.”
