Finnország nyolcadik éve vezeti a világ boldogsági rangsorát – de az utazók számára az igazi vonzerőt az ország mélyen megélt értékei jelentik: az egyensúly, a természet és a mindennapi elégedettség.
A finnek hajlamosak kollektív vállrándítással és szemforgatással fogadni a legfőbb boldogság elismerését, amelyet idén márciusában, már nyolcadik alkalommal nekik ítélt a World Happiness Report. A finn utazási irodák azonban ünnepelnek, mivel az ide látogató turisták egyre inkább a kollektív boldogsággal hozzák párhuzamba Finnországot, építve ezzel a „finn brandet.”
Egy valamit azonban tudnod kell, ha a finn boldogságra vagy kíváncsi. Ne számíts arra, hogy a repülőről leszállva nevetés és vidám poénok fogadnak majd. Van némi igazság abban, hogy Finnországról azt tartják, hogy egy nemes, földhözragadt nemzet. A finnek általában véve hízelgőnek tartják, hogy megtisztelték őket a legboldogabb nemzet jelzővel, de bár kegyesen elfogadják ezt, úgy érzik, hogy a „boldogság” nem igazán a megfelelő szó arra, amit ők éreznek, vagy ahogy a mindennapjaikat élik.
Ehelyett az „elégedettség”, a „kiteljesedés” vagy az „élettel való elégedettség” kifejezéseket tartják megfelelőbbnek. Ahogy Alexander Stubb finn elnök nemrég a Facebookon posztolta: „Senki sem lehet mindig boldog, és néha a körülmények megnehezítik ezt. De az alapok – a biztonság, a szabadság és az egyenlőség – megteremtése jó kezdet”.
De bár a boldogság fogalma Finnországban árnyalt és kulturálisan sajátos lehet, mélyen beágyazódott a mindennapi élet szövetébe. A finn megközelítés, hogy ahelyett, hogy állandóan a csúcsra törekednének, inkább az egyensúlyban, a kapcsolatokban és a csendes elégedettségben gyökereztetik az életüket. Az utazók számára pedig ez a létállapot nem csupán megfigyelhető néhány mosoly, hangos kacaj formájában, hanem az ország természetének, kultúrájának, ételeinek, fenntartható mindennapjainak és életmódjának megismerése révén első kézből tapasztalható meg. Hogy igazán értsd, nem elég 1-2 napot eltölteni náluk, hanem hónapok, évek kellenek. Sőt, talán nem túlzás, hogy csak akkor értheted igazán, ha kicsit finn is leszel eközben.
Finnországban a két legfontosabb, amin keresztül a legtöbbet érzékelhetsz ebből a finn vibe -ból, az a gasztronómia és a természethez való viszonyuk. Finnországban található a világ legészakibb Michelin-csillagos étterme, a Tapio, Ruka-Kuusamóban,a Saimaa Lakeeland régió pedig 2024-ben az Európai Gasztronómiai Régió címet kapta.
Ezen kívül pedig a barangolás szabadsága vagy „mindenki joga” arra az állampolgári jogra vonatkozik egyébként nem csak Finnországban, hanem többek közt Skóciában, Izlandon, Norvégiában, Svédországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban és Svájcban, mely mindenkinek lehetővé teszi, hogy a természetben kapcsolódhasson ki, és így hozzáférjen állami vagy magántulajdonban lévő területekhez, erdőkhöz, tavakhoz és folyókhoz. Ez a jog Észak-Európa egyes részein olyan ősi és magától értetődő, hogy van, ahol csak a modern időkben iktatták törvénybe, Norvégiában például 1957-ben.
Helsinki, ahol a legtöbb látogató kezdi vagy fejezi be az utazását, első kézből nyújt bepillantást abba, hogy egy város hogy tud úgy kapcsolódni a természethez, hogy nem teszi tönkre azt. A főváros gyönyörű természeti szigetcsoporton és rekultivált földeken terül el. Könnyű szerezni egy nyilvános city bike -ot, a város több tucatnyi gyűjtőhelyének egyikéről, és elindulni, hogy felfedezzük a tengerparti kerékpárutakat, vagy eltűnjünk a Central Parkban, ami egy hangulatos erdőövezet, a városközponttól egészen az északi pereméig húzódik.
Az endorfinlöketet, amelyet az ilyen jellegű szabad kalandok és a bőséges természeti erőforrásokhoz való hozzáférés okoz, közvetlenül az ENSZ boldogságmutatói, azaz a várható élettartam, a szabadság és a pozitív érzelmek mérőszámaihoz kapcsolják.
Mari Ahonen mentálhigiénés szakértő és idegenvezető lelkes szószólója a finn természet és életmód nyújtotta lelki egyensúlynak. Szerinte a finnek túl szerények, és úgy fogalmazott, hogy „pozitívan kellene észrevenniük a világboldogság státuszát.” Szerinte egyenesen lottónyeremény Finnországban születni.
A lottónyeremény az élet elégedettségének és kiegyensúlyozottságának formája, a kényelmes élet és az anyagi értelemben vett „elég.” Az elvárásoknak ezt az „alacsony” plafonját nem szabad összekeverni az ambíció hiányával. Elvégre itt született a mobilkommunikáció úttörője, a Nokia, a Fiskars jellegzetes kerti szerszám márka, valamint a Marimekko textil- és ruházati ikon.
De itt sem minden fenékig tejfel, mégha úgy is tűnik…
Finnország sem úszhatja meg az olyan általános problémákat, mint a gazdasági nyomás és a viták, a a hosszú, sötét tél pedig igencsak megterhelheti a mentális egészséget. A finnek boldogságról alkotott elképzelése egy adag sisu-t is tartalmaz: a nehezen lefordítható fogalom a rugalmasság, a kitartás, a bátorság és a szívósság. Katja Pantzar finn-kanadai író, aki sokat írt erről a vélt nemzeti tulajdonságról, elmagyarázza, hogy ez „egy olyan gondolkodásmód, amely lehetővé teszi az emberek és közösségek számára, hogy a kihívásokkal szemben együtt dolgozzanak, ahelyett, hogy feladnák vagy másokat hibáztatnának és támadnának”.
Megjegyzi, hogy a World Happiness Report négy legjobb országa mind olyan skandináv ország, ahol erős jóléti rendszereket alakítottak ki a kollektív javak támogatására. „A boldogság nagyon is kulturálisan specifikus” – mondta. „Finnországban a mindennapi boldogságnak számos olyan példája van, amely mindenki számára elérhető és hozzáférhető, legyen szó akár a természetről – Finnországban minden ember átlagosan 200 méterre van a legközelebbi erdőtől, parktól, tengerparttól vagy természetes vízfelülettől -, akár a szaunákról, a nyilvános könyvtárakról, a biztonságos és hatékony tömegközlekedésről, az ingyenes tiszta ivóvízről, az oktatásról vagy az egészségügyi ellátásról.” – mondta.
Pantzar kiemeli a kontrasztterápia – a forró szaunázás, majd a hideg fürdőzés – hangulatjavító tulajdonságait is, mint elérhető, mindennapos hangulatjavítót. „Helsinkiben, a tengerrel körülvéve hihetetlenül könnyű ezt csinálni” – mondja. „Ha nem kell nagy távolságokat utazni vagy nagy összegeket fizetni egy gyors fürdőzésért, akkor könnyebb rendszeresebben, munka előtt vagy után vagy ebédszünetben csinálni.”
És bár egyes finnek továbbra is szkeptikusak a „legboldogabb nemzet” címkét illetően, úgy tűnik, a többség értékeli azt, amije van.
A 2025-ös top 10 legboldogabb ország, csökkenő sorrendben: Finnország, Dánia, Izland, Svédország, Hollandia, Costa Rica, Norvégia, Izrael, Luxemburg és Mexikó. A jelentés megállapításai a Gallup közvélemény-kutatási eredményein alapulnak az egyenlőtlenség (vagy annak hiánya), a társadalmi támogatás, az egy főre jutó GDP, a várható élettartam, a szabadság, a nagylelkűség, a korrupció megítélése, a pozitív érzelmek, valamint az adományozási és önkéntes hajlandóság tekintetében.
Ha Finnország tetszik, akkor ez a TOP 20 -as lista érdekelni fog:
Nyugalomra vágysz? A legcsendesebb úti célok gyűjteményét hoztuk neked!
A BookRetreats.com készített egy tanulmány Európa legcsendesebb és legnyugodtabb úti céljairól. Ami igazán jó hír számunkra, hogy ezek között két szomszédos ország, Horvátország és Ausztria is ott van.
