A pszichológusból tudományos újságíróvá avanzsált brit Christian Jarrett az alábbi 10 érvet hozta fel annak bizonyítására, hogy az emberi faj alapvetően maga a sátán. Sokak szerint kicsit egyoldalú és mellőzi a tudományos alátámasztásokat. Te mit gondolsz?
Ha nem középkorú fehér férfi vagy, akkor csak egy tárgy
A nőket 2021 -ben az alkoholfogyasztásuk alapján (tök mindegy, hogy az sok vagy kevés) ugyanúgy elítélik, mint az elmúlt években bármikor. Egy amerikai tanulmány derítette ki, hogy annak arányában, hogy a nő mit iszik, tekintik a férfiak őket szexuális tárgyaknak, ezzel szemben a férfiaknak nem kell ilyen előítéletekkel szembesülniük. További tanulmányok bizonyították, hogy a fehér lakosság a muszlimokat és időseket, elesetteket, szegényeket és droghasználókat épp úgy elítéli. Erre agyi képalkotó eljárásokkal jöttek rá, amikor nem éppen reprezentatívnak mondható eredménnyel, 10 diák bevonásával vizsgáltak meg. 2006 -ban sikeres emberekről készült portrék több agyi aktivitást mutattak, mint szegényekről és drogosokról készített portrék.
A legszebb öröm a káröröm, és nem csak a magyarokra jellemző
Amire eddig azt hittük, hogy magyar sajátosság, kiderült, mégsem az. Az egész világon megfigyelhető kutatási eredmények azt bizonyították, hogy a hatéves gyermekek, ugyanúgy ahogy a csimpánzok is, képesek inkább áldozatokra, csak azért, hogy lássák, ahogy egy társukat megbüntetik. Ez egyébként már a négy éves gyermekeknél is megfigyelhető, ami ijesztő. Inkább kinevetik egy pocsolyába esett társukat, mint együtt érezzenek és segítsenek.
A #meetoo is tanulságos volt
Az értelmetlen lejárató-kampánysorozat nagyon szépen demonstrálta, hogy az emberek mennyire érzéketlenek tudnak lenni. Többen is pedzegették, hogy az áldozatok a hibásak amiért megtörtént ez velük, pszichológusok szerint az emberek szeretnék hinni, hogy a világ igazságos. De nem az. Egy fél évszázaddal ezelőtt ezt egyébként már megfigyelték, akkor egyetemistákkal hitették el, hogy áramot vezetnek rossz válaszokat adó társaikba. Mindezt élvezettel tették, szinte eufórikus állapotban.
Márpedig úgy van!
Teljesen mindegy, hogy ki, mi ellen vagy miért, milyen magyarázatokkal és bizonyítékokkal áll elő, az emberi elme képtelen a rugalmasságra. Négy évtizede nem tudják megoldani azt, hogy a régóta vitás kérdésekben, mint például a halálbüntetés szükségszerűsége és gyereknevelési alapelvek, nem változik a véleménye annak, akinek már van egy kialakult nézete erre. A titok az volna, ha az emberek rendszeresen felülvizsgálnák nem csak a világról, de önmagukról alkotott képüket is. Nem mi mondtuk!
Negyed óra gondolkodás? Inkább a halál!
A pontunk címe nyilván túlzás, ahogy az az állítólagos 2014 -es kutatási eredmény is, miszerint a nők negyede a férfiaknak pedig kétharmada inkább áramot vezetne a testébe negyed óra elmélyült gondolkodás helyett. Van angol forrás, itt ni, ha esetleg valaki szeretne meggyőződni arról, hogy ezt valóban kutatták.
Mindenki vezetőnek született
Az emberek számos jellemző mentén az átlagnál jobbnak értékelik saját magukat, ezt az önfényező tendenciát nevezzük Wobegon-hatásnak. Nevét Garrison Keillor humorista elképzelt városa nyomán kapta, ahol „minden gyermek átlagon felüli volt”. Ha egy pozitív tulajdonságról van szó, úgy ítéljük meg, hogy ebben különlegesek vagyunk, míg egy negatívumnál úgy gondoljuk, hogy bizony nagyon sok embernek van ilyen rossz tulajdonsága, nincs ebben semmi különös, ha történetesen nekünk is. Ez magyarázza, hogy a gimnazisták 98 százaléka, legalábbis Amerikában, meg van győződve arról, hogy mások vezetésére lett teremtve. Ugyanígy gondolják az egyetemi tanárok, 94 százalékuk szerint munkássága átlagon felüli. A világ lakosságának a negyede úgy gondolja, hogy a a legalkalmazkodóbbak 1 százalékába tartozik. Ezek az elvek nem csak a nők és férfiak közti bérszakadék csökkentését hátráltatják, de eleve minden esélyegyelőségre irányuló kezdeményezést és törekvést, nem csak a férfiak és nők között.
Szívesen pálcát törünk bárki feje felett
A más szemében a szálkát, sajátunkban a gerendát sem tipikus esete tudományosan is alátámasztott. Míg mások botlásaiért simán elítélnek bárkit, saját ballépéseiket a körülményeknek és nem rossz döntéseiknek tulajdonítanak. Ha idegenekről van szó, akkor a legkisebb hiba is egyenes gonoszságot vált ki belőlünk.
Trollok, trollok mindenütt
Ha szar napunk van, másokat baszogatunk a neten. Egy elég friss, 2018 -as tanulmány szerint (ahogy azt mindannyian tapasztalhatjuk) van egy bizonyos réteg, aki azt hiszi, attól, mert az online térben gonoszkodik, az olyan, mintha ezt teljesen inkognitóba és büntetlenül tenné. Erről az az eset jut eszünkbe, amikor tavaly év végén az énekesnő, Tóth Gabi kirúgatott egy trollt a munkahelyéről, miután arcpirítóan és dühítően gusztustalan dolgokat írt, más halálát kívánva.
Jó a vezető, ha alkalmatlan is
Dan McAdams amerikai pszichológus Donald Trump sikersorozatából vezeti le, miért jutalmazzák az amerikaiak (és általában az emberek) a presztízst vagy annak látszatát, valamint a mindenkin átgázoló dominanciát. Egy korábbi amerikai kutatópáros munkája is arra enged következtetni, ha valaki elég gátlástalan és zsarnok, sokkal közelebb kerül bármilyen vezető szerephez. Az, hogy az emberek nagy általánosságnak ezt miért támogatják és hagyják, bizonyára egy újabb átfogó kutatás eredménye lesz a közeljövőben.
A pszichopaták hódítanak
A sötét triádba tartozó férfiak, tehát az antiszociális, a nárcisztikus, valamint a machiavellisztikus viselkedést mutató emberek iránt nagyobb szexuális vágyat éreznek a nők, de azt, hogy ez a társadalmi sztereotípiáknak, vagy a szóban forgó férfiak manipulatív képességeinek köszönhető-e, még nem derült ki. Ahogy az sem, hogy a nárcisztikus és antiszociális nők is hasonlóan sikeresek-e a férfiak körében. Utóbbira a választ ki lehet következtetni a férfiak vadászösztönére visszavezethetően, hisz általában azt szeretjük, ha egy nő elcsábíthatatlan. A kihívásokat szeretjük. Az is nagy talány, hogy az alkalmi szexuális kapcsolatok és azokhoz köthető sikeresek szerepet játszanak-e a nárcisztikus személyiségzavarral küzdők arányára, illetve az is kérdéses, hogy a jelenlegi pszichológiai tanulmányok egyáltalán alkalmasak-e ennek kiderítésére.
Kapcsolódó:
5 tudományosan alátámasztott tény az emberi természet sötét oldaláról
Az ember vajon eredendően jónak születik, vagy a környezet formálja? A háborús időszakok az emberi viselkedés alapja, vagy a hosszú ideje tartó relatív békeidő, ami most van? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Mindset pszichológiai magazin egyik legnépszerűbb cikke, amit mi most megpróbálunk (nagyjából) összefoglalni, SzevaszFaszisan könnyen fogyaszthatóvá tenni.
