A közösségi napelemektől a fenntarthatóbb étkezési szokásokon át egészen az európai klímafölényig megmutatjuk, milyen lehet az élet, ha az EU minden ambiciózus éghajlati reformja valóban megvalósul. Játsszunk el a képzelettel: július van, egy forró nyári nap, te pedig épp az elektromos autódban tartasz hazafelé, a város olyan csendes, amilyen talán még sosem volt az elmúlt 50 évben. Két hónapja jársz egy gyakornoki programra, ahol szélturbinák karbantartását tanulod, miután a gyár, ahol belső égésű motorokkal dolgoztál, egyszerűen beszüntette a termelést. De a kormány mindent megtesz azért, hogy tudásod a zöld iparágakban kamatoztathasd.
Nagyon furcsa, mi? Pedig ha az EU minden ambiciózus terve megvalósul, akkor akár már 2035 -ben ilyenek lehetnek a hétköznapjaink. A terv, amelyhez akár egy billió eurónyi beruházás is szükséges lehet, az európai gazdaság legradikálisabb változását jelenti az euró bevezetése óta, és a kontinenst a század közepére a nettó nulla kibocsátás eléréséhez vezető útra tereli. Évekig tartó, heves viták és tárgyalások várhatók, elégedetlen politikusok és még elégedetlenebb vállalatvezetők fogják kinyilvánítani véleményüket, sőt máris visszavágnak a legelőremutatóbb javaslatok némelyikénél.
Alapvetően ezzel semmi baj nincs, a vita mindig elősegíti, hogy egy adott problémáról több oldalról is rávilágítsunk, jól működő demokratikus keretek között ennek épp így kell zajlania. De azt tudomásul kell vennünk, hogy a legelhivatottabb politikusok keresztül viszik a terveiket. Ha azonban sikerrel járnak, az európaiakat arra „kényszerítik” majd, hogy életvitelük, munkájuk és utazásuk szinte minden aspektusát átalakítsák. Ezt sokan „globalista támadásnak” fogják megélni, sok lesz az elégedetlen hang.
Napelemek és energiatárolás
Eljön majd a nap, amikor a közösségi napelemek megtermelt energiája után a szomszédsággal együtt már nem csak áramot, de különböző jutalmakat kaphatunk, mondjuk néhány eurós élelmiszer-utalványt vagy pénzt. Sőt, az elektromos autód pótolja majd a hiányt, akkumulátorként használja, hogy tárolja az áramot és eladja a hálózatnak, amikor a szél- és naperőművek nem termelnek eleget. Az ezért járó pénz pedig egyenesen a számládra érkezik, amit arra költesz, amire akarsz.
Befektetés a jövőbe
Az Európai Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja az uniós költségvetésből, amely nem csak a tagállamoki nagy projektjeinek, de a tagállamok lakosainak egyéni zöld beruházásait is támogatná. A 2025 -től 2032 -ig terjedő időszakban egy közel 72,2 milliárd euró összeget jelentene. Ezen kívül a tagállamoknak kibocsátás-kereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk, valamint a rászoruló háztartások támogatására.
A verseny Kínával
A szigorú éghajlatvédelmi törvényekkel nem rendelkező országokból származó alumíniumtermékek behozatalára a közeljövőben az EU szigorú vámokat vethet ki ami kiváló ürügy a kínai piac visszaszorítására, ami azt jelenti, hogy már nem a Kínából behozott e-rollerekkel, robogókkal és kínai autókkal fogjuk róni az utakat (amik jelenleg feltörekvőben vannak), hanem inkább a már jól ismert német autógyárak márkáit fogjuk választani az EU -ban. Eszerint mi Magyarországon megint rossz úton indultunk el a kínai tulajdonú gyárakkal (?)
Fenntartható és változó étkezési szokások
Nem is olyan sokára talán még a pizza is biobúzából készül, köszönhetően annak az uniós célkitűzésnek, hogy a mezőgazdasági területek negyedét peszticidek nélkül kellene megművelni. Még a vegán sajt is óriási fejlődésen megy át, már nem csak azok veszik meg drágábban, akik többet keresnek, hanem sokkal hétköznapibb lesz. A kormányok pedig valószínűleg tovább adóztatják a hús és tejtermékeket.
Utazás
Miután az EU -s országok megemelik a légitársaságokra kivetett szén-dioxid-adót, ez túl drága lesz, ezért a vonat veszi majd át a repülőgépek szerepét, sokkal többen fognak majd így utazni, ezért az európai vasúthálózat fejlesztése és bővítése kulcsfontosságú kérdés. 2050 -re a vonatoknak is zöldülniük kéne, erre egyelőre halvány remény van, de ki tudja, mikor jöhet az igazi áttörés. Az éghajlati változásoknak köszönhetően a turista paradicsomnak számító Szantorini elviselhetetlenül meleg lesz, viszont Rotterdam, mely Európa egyik legszennyezettebb városa, a helyi kormány és az EU új hajózási szabályozásának köszönhetően, a város a turisták melegágya lesz. A legjobb kikapcsolódás lesz a kikötői kávézókban üldögélni vagy az óvárosban sétálgatni.
Európa még az USA -t is lekörözi a klímavédelemben
Miután Európát elárasztják a nagyon hatékony és a sokkal környezetkímélőbb hőszivattyúk, addig Amerikában éppen csak ráébrednek, hogy mennyivel jobb volna azt használni. Az alapvető probléma kezdetben a szakemberhiány, mert nem lesz aki javítsa ezeket, míg egy gázkazános technológiára azonnal lehet találni egy szakit.
Másban is elszakadunk majd az amerikaiaktól. A technológiai eszközök gyors elavulása hamarosan a múlté. Az EU egy sor olyan technológiai eszközökkel kapcsolatos szabályozást készül bevezetni, miszerint rákényszerítik a gyártókat arra, hogy beszüntessék azokat a gyakorlatokat, amelyek elavulttá teszik a készülékeiket, hogy sokkal könnyebb legyen megjavítani azokat. Vagy mehetnek amerre látnak, de az Európai Unió területén nem fogalmazhatják termékeiket. Nyilván mindegyikük fejet hajt, hisz az európai piac igen jelentős, nem csak a méreteit, de vásárlóerő tekintetében is.
Szerinted a fentiek közül melyik valósulhat meg legelőször? Na és vajon összességében rövid és hosszú távon jól járunk vele? Várjuk a véleményed! 🙂
Kapcsolódó:
A világ 10 legnagyobb napelemparkja
Kínától Dubajig, a világ 10 legnagyobb naperőművét vizsgálta meg az Energydigital, értékelve és rangsorolva a kapacitást és a beruházások méretét.
(Forrás: Bloomberg)
