Kaulung Hongkong egyik városrésze volt a Kaulung-félszigeten. Itt 126 x 213 méteren 55 ezer ember élt, magas toronyházakban, amik szinte teljesen összeértek, ezért az épületek tetejét össze is kötötték. A város határai miatt oldalra nem, csak felfelé lehetett építkezni, de ezt is korlátozott mértékben a közeli repülőtér miatt.
Ha az ember felnézett a labirintus szerű utcákról, akkor csak a magas falakat és a kiteregetett ruhákat látta, a szabad ég gyakorlatilag láthatatlan volt lentről. Mivel a toronyházak nagyon közel épültek egymáshoz, így gyakorlatilag az egész város egy nagy épületté változott 55.000 ember számára. Az egész város mindeközben alig terült el nagyobb területen, mint 2 focipálya.
Kaulung a történelemben egy kínai erőd volt, amit a szomszédos állam, Hongkong határolt, amit akkoriban erősítettek meg fallal körülvéve, mikor az Egyesült Királyság az ellenőrzése alá vette a Hongkongi szigetet 1842 -ben. A város határát az 1847 -re felhúzott hatalmas erődfal jelentette. 1898. június 9-én a kínaiak és a britek aláírtak egy úgynevezett egyezményt, amitől a teljes félsziget 99 évre az Egyesült Királysághoz került, kivéve Kaulung városát, aminek ekkoriban mindössze 700 lakosa volt.
Az első jelentős változás a II világháború elején történt, amikor a japán csapatok elfoglalták Hongkongot, ezzel semmissé téve az egészen addig meglepően jól működő brit-kínai bérleti szerződést. A körülötte álló falat lerombolták és egy repteret építettek a közelébe. Ekkoriban kezdett el rohamosan növekedni a lakosság száma, és bár a japán megszállás ellenére hivatalosan még mindig kínai területnek számított, a kínai hatóságok egyszerűen ignorálták ezt a furcsa státuszban lévő várost, így elszabadult az anarchia.

Nem voltak adók, ezért sokkal olcsóbb volt az élet mint a szomszédos Hongkongban és az illegális szerek is rohamosan terjedtek, így gyakorlatilag ez lett a földi pokol a térségben. A rohamosan növekvő népesség újabb lakóépületeket és területeket igényelt, de a város akkor meghatározott határain túl nem lehetett tovább építkezni, ezért inkább felfelé terjeszkedett a város.
Egyes források szerint nagyjából 400-500 épület olvadt össze, sokaknak a munkahelye volt egyben a lakóhelye is, és még az elektromos áramhoz is illegálisan jutott hozzá Kaulung, igazi kalózvárossá nőtte ki magát. A ’90 -es évek elejére már 50.000 lakosa volt az alig 2,6 hektáros területen elhelyezkedő kisvárosnak, Kaulung ekkor kapta meg a világ legsűrűbben lakott városának címét, hiszen átszámítva körülbelül 2 millió ember élt itt négyzetkilométerenként. Ez a rekord a mai napig sem dőlt meg.
Egy időben a sötétség városának is nevezték, és nem csak amiatt, mert magára lett hagyva minden illegális tevékenységével, hanem mert a lakások 90% -ba semmiféle természetes fény nem jutott be a túl szorosan egymás mellett álló épületek miatt. Ha az itt élők friss levegőre vágytak, akkor nem az utcára mentek, hisz a túl szűk és túl magas épületek között teljesen megállt sokszor a levegő, hanem inkább a toronyházak tetejére mentek, ahol parkokat és egyéb köztereket létesítettek.
1984 -ben hosszú tárgyalások után megpecsételődött a város sorsa, mivel rengeteg probléma forrása volt és nem tudták volna megfelelően rehabilitálni a lehetetlen zsúfoltság miatt, ezért a teljes lebontása mellett döntöttek. 1993 márciusától kezdve 1994 áprilisáig ez meg is történt, semmi sem maradt belőle. Az addig itt élőket kitelepítették, és a környező településeken kaptak lakásokat, az életkörülményeik jelentősen javultak.
1995 decemberében egy emlékművet avattak a kalandos 100 évet megélt város emlékére, a területen azonban SOHA egyetlen épületet sem húztak fel azóta sem.
Hongkong napjainkban:
Szédítő videón a HANGULATOS HONGKONG
Hongkong ma egy rendkívül sűrűn lakott, mégis jól szervezett városi központ, ahol a magas toronyházak között meglepően sok zöldterület is húzódik. Bár kívülről üzleti nagyvárosnak tűnhet, valójában a mindennapokat rengeteg kontraszt jellemzi: a hipermodern technológia és a hagyományos kínai szokások párhuzamosan élnek egymás mellett. Az emberek itt a város „köztereiben élnek.”
(Forrás: 9liked.hu // Borító: @skies457)