Már az óvodásoknak tanítják az M.I. -t, és nagyjából 171 millió euró friss tőke mozdult meg, hála a mesterséges intelligenciával foglalkozó lengyel cégeknek.
Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnök egy olyan új pénzügyi alapot jelentett be, mely az áttörést jelentő technológiák fejlesztésére irányul. Ez lehet az egyik legelső intézkedése az augusztusi eskütétele után az újonnan megválasztott elnöknek. Lengyelország eddig is jó irányba haladt a feltörekvő technológiai újításokkal, az pedig, hogy elnöki szinten születik egy ilyen jelentős döntés, óriási előnyökkel járhat az ország jövőjére nézve.
Az pedig, hogy a lengyel államfő felismeri a digitális gazdaság szerepét, azért is érdekes, mert Nawrocki konzervatívnak számít a politikai színtéren, ehhez képest technológiai nagykövetek kinevezését szorgalmazza, akiknek a feladatai a lengyel startupok és innováció, átfogó módon a lengyel technológiai gondolkodás népszerűsítését jelenti nemzetközi viszonylatban is.
A VeloBank Mennyit ér Lengyelország digitális gazdasága? című tavalyi jelentése szerint ezek nem csupán üres kampányígéretek, hanem egy megkezdett út folytatása. A jelentés szerint 2023 -ban a lengyel digitális gazdaság értéke 80 milliárd euró volt, ami meghaladta az építőipar és ingatlanpiac mértékét is. Ha önálló ágazatként gondolnánk rá, akkor a lengyel GDP 10,5 százalékát tenné ki. A digitális előrehaladással kapcsolatos rémhírek a kevésbé előrehaladott országokban folyamatosan arról szólnak, hogy a munkahelyek megszűnésével jár. Erre Lengyelország rácáfolt, ugyanis a digitális gazdaság közel 1,5 millió munkahely fenntartásához járul hozzá. Ezek brutális számok így önmagukban is.
2025 -ben a lengyel állampolgárok életét is megkönnyítik a hazai M.I. modellek, ilyen például a PLLuM és a Bielik. Míg előbbi kifejezetten a polgárok közigazgatási eljárásokban való támogatására készült, addig a Bielik az oktatási és kutatási terület szereplőit szolgálja ki. A közép-európai startup ökoszisztéma híreiről tudósító The Recursive szerint az olyan mesterséges intelligenciával foglalkozó lengyel vállalatok, mint a Campus AI, Nomagic, Synerise, Sky Engine AI, Endrone 171 millió eurónyi tőkét vonzottak be.
Lengyelország komoly technológiai szerephez juthat az EU -ban is, ha így folytatja
A számok magukért beszélnek, Lengyelországban jelenleg körülbelül 300 közösségi iroda működik, és körülbelül 150 aktív kockázatitőke-befektető cég támogatja az ott nyilvántartott mintegy 3000 startup vállalkozást. Bár ezek nagy része a fővárosban vann jelen, a „lengyel Szilícium-völgy” hírnévre szert tett Wrocław is komoly figyelmet kap, technológiai cégeiről és nemzetközi K+F központjairól híres, Lublin városa pedig az agrár- és biotechnológiai cégek központja lett.
Gdansk, Sopot és Gdynia a tengeri technológia, logisztikai startupok és inkubátorok hazája, Krakkó pedig 60.000 informatikussal és erős MI és adatfeldolgozási központtal erősíti a lengyen digitális gazdaságot. A legjobb példa az iparról a technológiai gazdaságra való átállásra egyértelműen a bányász-kohász múltjáról ismert Szilézia, ahol a volt Wieczorek szénbánya 9 hektárnyi területén zajlanak óriási fejlesztések, ugyanis itt gaming- és technológiai központ létesítését tűzték ki célul, mely a digitális iparágaknak kínál innovatív munkakörnyezetet.
Vagy említhetnénk példaként a poznańi Piast Központot, ahol az Európai Bizottság (EB) a kontinens 6 mesterségesintelligencia-gyára egyikének szeretne helyet biztosítani, ehhez 50 millió euró támogatással járul hozzá, amihez a lengyel kormány további 85 millióval járul hozzá. A Piast az MI tudományos és ipari alkalmazásának felgyorsítására összpontosít, különös tekintettel az egészségügyre és élettudományokra, a kiberbiztonságra és kvantumtechnológiákra, valamint az űrtudományra.
A nagy technológiai kilövés ellenére a lengyel vállalatok mindössze 5,9 százaléka használ MI-t, szemben az EU 13,5 százalékos átlagával, viszont az Amazon Web Services (AWS) idei jelentése azt is kimutatta, hogy a lengyel vállalatok MI-adaptációja 36 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Hátráltató tényező azonban a szabályozási környezet tisztázatlansága, az MI chipekhez való hozzáférés és az energiaellátás fenntarthatósága. A szakképzett munkaerőhiányon többek közt olyan üzletemberek dolgoznak, mint a Synerise szoftverfejlesztő cég alapítója, Jarosław Królewski, aki AI Schools & Academy névvel indított programot, ami a mesterséges intelligenciát tanító programként működik Lengyelország óvodáiban, általános- és középiskoláiban is. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 1500 intézményben biztosítja az ilyen irányú oktatást, mely megteremti a jövő munkavállalóinak egészen új generációját.
Mit gondolsz, Lengyelország jó úton halad, vagy évútra tévedt és inkább a mezőgazdaságot és/vagy a hagyományos ipart kéne erősítenie?
A kíváncsi mesterséges intelligencia volna a cél, de van ennek is hátulütője
Az OpenAI, a Berkeley és az Edinburghi Egyetem kutatói azon dolgoznak, hogy az AI -t „belső motivációval” vagyis kíváncsisággal lássák el. Azt tudjuk, hogy vannak tanulékony rendszerek, ezzel pedig ez még gyorsabb és még feljettebb lehetne.
(Forrás: index.hu, forbes.hu // Borító: @jagg)
