Kína 2028-ra a legnagyobb gazdasággá válhat a világon. Talán ennek az előszele lehet az, hogy az eddig listavezető Hongkongot leelőzte Sanghaj, így hivatalosan is ez lett a legdrágább város.
A legdrágább város címet olyan luxusszolgáltatások alapján kaphatja egy nagyváros, mint a degusztációs menü egy top étteremben, az ügyvédekre költött pénz és az első osztályú repülőjáratok is. Az amerikai Forbes továbbá részletezte, hogy egész pontosan mik azok a tételek, amik a világ számos pontjain luxus árban vannak. Ezt a Julius Baer svájci bank tanulmányára hivatkozva közölte.
Érdekesség, hogy a futópadok (érthetetlen módon amúgy) például Sanghajban a legdrágábbak, az egészségbiztosítás viszont sokkal olcsóbb, mint a világátlag. Ami pedig a turizmust illeti, mert egy kicsit azt is érintették, a szállodai szobák ára nem az ázsiai térségben a legmagasabb, hanem New Yorkban. Sehol nem kerül annyira sokba turistáskodni, mint ott.
Sanghaj igazi pénzügyi hatalmát azonban ezen a ranglistán a milliárdos sűrűség jelenti, a 64 helyi csúcsgazdag teljes nettó vagyona 259,6 milliárd dollárt tesz ki. Mivel többségük az e-kereskedelemben és a gyógyszeriparban érdekeltek, ezért a pandémia alatt jelentősen nőtt a vagyonuk.
Sanghaj rohamos fejlődése a 21. században az, ami New York és San Francisco a 20. században és Párizs a 19. században. Nem új dolog ez, csak máshová pozícionálódott a gyorsabb növekedés. Amúgy annyival még kiegészítették ezt a tanulmányt, hogy míg az ázsiai országok jelentősen drágultak összességében, addig az európai és amerikai városok sokkal olcsóbbak lettek. Ezt főleg London és New York ingatlanpiaca érezte meg, a szupergazdagok ugyanis sokkal inkább költöznek vidékre az utóbbi időben. Valószínűleg ez is a pandémia eredménye lehet, bár ezt még senki nem bizonyította.
Ez is érdekelhet:
Grúzia tárt karokkal várja a digitális nomádokat
Az utóbbi években nem csak kedvelt turisztikai célpont, de a távmunkások százait-ezreit vonzó országgá is vált. Azt már rég tudjuk, hogy gasztrinómiája, kultúrája és fennséges tájai igazi kuriózumnak számítanak, még nekünk európaiaknak is, de ez önmagában még nem elég a digitális nomádoknak. De akkor mit is ad pontosan?
