Az ember vajon eredendően jónak születik, vagy a környezet formálja? A háborús időszakok az emberi viselkedés alapja, vagy a hosszú ideje tartó relatív békeidő, ami most van? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Mindset pszichológiai magazin egyik legnépszerűbb cikke, amit mi most megpróbálunk (nagyjából) összefoglalni, SzevaszFaszisan könnyen fogyaszthatóvá tenni.
Nagyon jónak képzeljük magunkat… mindenben IS!
A hetvenes években már kutatták ezt a jelenséget, és a Dunning-Kruger-hatásként emlegetett tanulmány kimutatta, hogy minél kevesebbet tudunk egy adott dologról, annál biztosabbak vagyunk abban, hogy igazunk is van. Több területen is vizsgálták a dolgot, többek közt az olvasott szöveg megértésétől a sportokig, és azt találták, hogy az amatőrök sokkal magabiztosabbak, bármiről is legyen szó. Erkölcsi kérdésekben meg aztán pláne, valamiért megbízhatóbbnak és erkölcsösebbnek tüntetjük fel magunkat a többieknél, a legérdekesebb, hogy a börtönviselt emberek nagy százalékánál ugyanez figyelhető meg.
Ráadásul még képmutatóak is vagyunk
Nem elég, hogy többségünk erkölcsileg közel sincs ott mint előadja, még el is nézzük magunknak, ha vétkezünk. Akik gyorsan, erélyesen ítélnek el másokat morális kérdésekben, sok esetben ugyanolyan bűnösök, az önző viselkedést pedig csak akkor vesszük észre, ha nem mi csináljuk. Erre egy 2008 -as kutatás derített fényt. A gyakorlatban a résztvevőknek két kísérleti feladatot kellett választaniuk, maguknak, majd egy másik személy számára. Míg saját magukat nem ostorozták amiatt, ha a könnyebbet választották és esetleg a nehezebbet adták volna a másik embernek, fordított helyzetben, külső szemlélőként egészen más volt az eredmény, konkrétan megjegyzések és negatív vélemény kísérte az esetet.
Bárkiből troll lehet szempillantás alatt
Nemrég publikált kutatások bizonyították, hogy amint a nevünk és kilétünk anonimitást kap, mindenféle szadista hajlam nélkül nekiállunk trollkodni, majd megfigyelték, hogy az áldozatok kétszer nagyobb eséllyel lesznek ugyanolyanok másokkal szemben. Ez egy öngerjesztő folyamat, az emberi viselkedés alapjait tükrözi, és ez csak egyre rosszabb lesz.
A Sötét Triádot szeretjük
A Sötét Triádként ismert 3 „gonosz” személyiségjegy, a nárcizmus, pszichopátia és machiavellizmus valójában legtöbbünk számára nagyon vonzó, annak ellenére, hogy önző, manipulatív és érzések nélküli emberek rejtőznek mögötte. A kísérletben pár perces villámrandik után kellett férfiaknak és nőknek egymást értékelniük, meglepő, de a sötét triád jegyek valamelyikét viselő emberek sokkal népszerűbbek voltak, mint a többiek. Bár nem barátnak, de egy éjszakás kalandnak és rövid haverságnak tök jók.
Ha nem rólunk van szó, nem is értékelünk igazán
Az emberek szeretnek a rapid megoldásokra támaszkodni, így nem ritka, hogy felszínes, korábban tapasztalt sémákat választunk. De nem csak a kényelem, hanem az emberi feldolgozó kapacitás végessége is szükségszerűvé teszi ezt, sem időnk, sem energiánk nincs arra, hogy minden helyzetben racionális megoldást találjunk valamire. Ez az oka annak, hogy személyközi helyzetek esetén a belső személyiségünk magyarázata simán felülírja a külső, szituációs körülményeket, illetve ha valaki rossz megjegyzést tesz ránk, rögtön megkapja a bunkó bélyeget, ha viszont mi bántunk valakit, ráfogjuk arra, hogy nincs jó napunk. A valódi kérdéseket, válaszokat aztán nem is kutatjuk, gyorsan lezavarjuk ezeket a köröket.
Ilyenek volnánk mi emberek igazából? Vagy szerinted ez csak egy torz, szándékosan negatív hangvételű pszichológiai manipuláció? Tényleg kíváncsiak vagyunk a véleményedre!
(Borító: Unsplash)
