Washingtonban egy 1960-as évekbeli lakás lett az első felújított otthon, amely az amerikai The Miller Hull Partnership cég által végzett felújítást követően elnyerte a Living Building Challenge minősítést.
Egy kis magyarázat, aki nem tudná: a Living Building Challenge (LBC) egy fenntarthatósági épületminősítési rendszer, amelyet az International Living Future Institute (ILFI) hozott létre. Ez a világ egyik legszigorúbb és legambiciózusabb zöldépítési szabványa. Azok az épületek kaphatnak ilyen minősítést, melyek:
- illeszkednek a környezetükhöz,
- 100%-ban saját maga által gyűjtött és tisztított vízzel műküdik,
- 100%-ban megújuló energiát használ,
- a tiltólistás („Red List”) anyagokat kizárja, és helyi, egészséges, környezetbarát anyagok használatát részesítik előnyben az építés során
- természetes fény, friss levegő, toxinmentes környezet és jólétet szolgáló kialakítást kap
- mindenki számára hozzáférhető, befogadó tereket hoznak létre
- esztétikai és inspiráló értékkel bír, az épület legyen szép és illeszkedjen a környezetéhez

A washingtoni Bainbridge-szigeten található Loom House a Puget Soundra néző sziklaszirtre épült. Az 1968-ban épült rezidenciát a néhai Harold „Hal” Moldstad építész tervezte, aki számos modern stílusú lakóházat készített a szigeten.
A seattle-i The Miller Hull Partnership igyekezett megőrizni az otthon eredeti jellegét, amely cédrusfa burkolattal és annyi üvegfelülettel rendelkezik, amelyek erős kapcsolatot biztosítanak a környezettel. De ez a felújítás nem csak egy kis renoválást jelentett. A projekt az épület burkolatának javítását és a belső terek korszerűsítését, valamint az otthon önellátóvá (LBC kompatibilissá) tételét szolgáló rendszerek beépítését jelentette. Az ügyfelek egy környezetvédelemmel foglalkozó szervezetet vezettek egész életükben, és olyan korszerűsítést kívántak, amely megfelel a szigorú fenntarthatósági céloknak.
A 297 négyzetméteres otthon valójában egy igazi mini-birtok: van egy kétszintes főépület, mellette pedig egy egyszintes melléképület, amit korábban biliárdteremként használtak. A felújítás során a csapat alaposan felforgatta a dolgokat – a főépület belső tere világosabb és tágasabb lett, az alsó szinten pedig egy eddig kihasználatlan garázsból varázsoltak egy hangulatos hálószobát. A régi biliárdszobát átalakították egy modern irodává, sőt, építettek egy harmadik épületet is: egy 67 négyzetméteres fedett kocsibeállót, ahol elektromos autók és bringák is kényelmesen elférnek.









A padlóra az Erdészeti Felügyeleti Tanács (Forest Stewardship Council, FSC) által tanúsított elegáns fehér tölgyfa került. A konyhában is adtak a stílusra: a szekrények fehér tölgy és dió kombinációjából készültek, a munkalapokat pedig betonból öntötték. A fürdőszobákban is hasonlóan természetes anyagokat használtak – itt a beton, a kő és a kerámiacsempe dominál. Az irodába még egy kis egyediség is jutott: a mennyezetről egy különleges, kézzel készült csillár lóg, amit Stefan Gulassa tervezett, és amibe egy ott talált fűzfa ágát is beépítették.
A ház területén is sok munka volt, főleg a növényzet okozott sok fejtörést. Végül olyan dísznövények teszik elegánsabbá, mint például japán juharok, rododendronok és azáleák.
A ház ráadásul nemcsak szép, de okos is. A tetőn napelemek termelik az áramot, és ha valamiért leáll az áramszolgáltatás, egy tartalék akkumulátorrendszer biztosítja az áramellátást. A vízellátás is rendkívül környezettudatos: az esővizet egy hatalmas, közel 37 ezer literes föld alatti tartályban gyűjtik, és a ház minden használt vizét a helyszínen tisztítják és kezelik.
Láttad már, hogy készülnek a 3D nyomtatott házak?
Így készül egy 3D NYOMTATOTT HÁZ
Ha még sosem láttad, hogy is történik a folyamat, akkor most pótolhatod.