Az idegen civilizációk elrejtőznek előlünk? Egy új tanulmány a Fermi-paradoxon fényében elemzi a „zoo-hipotézis” lehetőségét.
Hol vannak az idegenek? Ez a kérdés nem csak az UFO-rajongókat foglalkoztatja, hanem régóta tudományos kutatások tárgyát is képezi. Ismert történet, hogy 1950-ben egy ebédszüneti beszélgetés során Enrico Fermi, a Nobel-díjas fizikus, akit a „nukleáris korszak építészének” neveztek, hasonló kérdést tett fel kollégáinak: „Hol vannak mindannyian?”
Fermi ezt a kérdést tette fel fizikus kollégáinak, Edward Tellernek, Herbert Yorknak és Emil Konopinskinak, utalva arra a tényre, hogy egy 13,8 milliárd éves univerzumban, amely tele van az élethez szükséges összetevőkkel, már régóta találkozhattunk volna idegen intelligenciával.
Fermi ezen alapvető kérdése „Fermi-paradoxon” néven vált ismertté, és most egy új tanulmány azzal a lehetőséggel foglalkozik, hogy ez a kérdés megoldható-e annak kiderítésével, hogy a földönkívüli civilizációk valóban nem léteznek-e a galaxisunkban, vagy talán mégis léteznek, de elrejtőznek előlünk – egy „állatkerti hipotézis” néven ismert érvelésben.
A Fermi-paradoxonról ebben a videóban beszél bővebben Waldmann Szabolccsal és Dr. Kiss László akadémikus, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutatóprofesszor, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója:
A Nature Astronomy folyóiratban megjelent 2024 -es tanulmány szerzői Ian A. Crawford, a UCL/Birbeck College planetáris tudományok és asztrobiológia professzora, Dirk Schulze-Makuch, a Berlini Műszaki Egyetem planetáris lakhatóság és asztrobiológia professzora, valamint több más intézmény kutatói.
A tudósok munkájukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért van még mindig szükség további kutatásokra, annak ellenére, hogy évtizedek óta folynak megfigyelések és különféle SETI-felmérések, amelyek fejlett civilizációk rádióadásaival és technológiai jeleivel foglalkoznak. Mi magyarázza ezt a „nagy csendet”?
A kutatók úgy vélik, hogy egy lehetséges magyarázat az lehet, hogy az úgynevezett Hart-Tipler-sejtés igaz, amely alapvetően azt állítja, hogy az idegen életformákra vonatkozó bizonyítékok hiánya csak a földönkívüli civilizációk (ETC-k) teljes hiánya magyarázhatja. Lehet, hogy az intelligens élet ritka, mivel annak megjelenésének esélye nagyon csekély – az úgynevezett Nagy Szűrő miatt.
Alternatív megoldásként, ha egyik lehetőség sem az oka a Nagy Csendnek, akkor a zoo hipotézis lehet helyes. Az ETC-k csak jól végzik a dolgukat, és megakadályozzák, hogy felfedezzük őket.
A Universe Today-vel folytatott beszélgetés során Crawford így fogalmazott: „Vagy soha nem számíthatunk arra, hogy megfigyeljük őket, mert az űr olyan hatalmas, vagy nem figyeljük meg őket megfelelő eszközökkel, mert ők intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy ne tegyük (ez az állatkerti hipotézis).”
De mi pontosan az állatkerti hipotézis?
Ez az elképzelés, amelyet először 1973-ban John A. Ball, a Harvard Egyetemhez és az MIT-hez kapcsolódó rádiócsillagász vetett fel, azt sugallja, hogy a fejlett idegen fajok tudhatnak a létezésünkről, de szándékosan távol tartják magukat tőlünk. Nem akarnak beavatkozni az evolúciónkba és társadalmi fejlődésünkbe.
Lehet, hogy a földönkívüliek magasabb intelligenciával rendelkeznek, és létezik valamiféle Star Trek-hez hasonló elsődleges irányelv, amely szerint nem szabad megzavarni vagy szennyezni az alacsonyabb szintű lények (például az emberek) fejlődési útját. Ez azt feltételezi, hogy az idegenek meglehetősen nemes szándékúak, és nem akarnak ártani nekünk, ahogyan azt sok, ezzel a témával foglalkozó filmünk elképzeli. A Universe Today interjújában Crawford professzor elmondta, hogy valószínűbb, hogy egyáltalán nem léteznek.
Kollégája, Schulze-Makuch máshogy gondolja. Ő úgy vélte, hogy az állatkert-hipotézis áll az idegenek hiányának hátterében. Ezt a közelmúltbeli UFO-jelentésre alapozza, amely tisztázta, hogy a nagy mennyiségű azonosítatlan légi jelenség (UAP) miatt nehéz figyelmen kívül hagyni annak lehetőségét, hogy néhányuk mögött földönkívüli intelligencia (ETI) áll. Emellett valószínűtlennek tartja, hogy az emberek teljesen egyedül vannak, tekintve a kozmosz hatalmasságát.
A tudósok úgy vélik, hogy vannak olyan utak, amelyeket be kell járnunk, hogy valóban megtaláljuk a választ az élet egyik legnagyobb rejtélyére: egyedül vagyunk-e az univerzumban? Ezek közé tartoznak a SETI-felmérések és olyan struktúrák technológiai nyomainak keresése, mint a Dyson-gömbök, amelyeket fejlett civilizációk hozhattak létre.
A Dyson-gömb annak az elmélete, hogy értelmes lények olyan gömböt építenek egy csillag köré, ami annak minden kisugárzott energiáját felfogja, így hatalmas mennyiségű energiára tesznek szert. A kifejezést Freeman Dyson amerikai fizikus és matematikus alkotta meg 1960-ban.
A James Webb Űrtávcsőhöz hasonló fejlett technológiák segítségével az exoplaneták kutatása előrehalad, és hamarosan lehetőség nyílhat a Naprendszeren kívüli bolygókon az élet „biosignatúráinak” keresésére is. Ez a tudományos erő lehetővé teszi az élet, a biológiai események, sőt az intelligencia nyomainak követését.
Schulze-Makuch úgy véli, hogy ha az idegenek a zoo-hipotézis szerint rejtőznek el előlünk, akkor is, ha ezt nagyon jól csinálják, egy napon mégis megtaláljuk őket, mivel technológiáink egyre hatékonyabbak. Ezzel a gondolattal összhangban a professzor a technológiai fejlődés jelenlegi ütemét figyelembe véve azt jósolja, hogy 15 éven belül bizonyítékot fogunk találni a földönkívüliek létezésére.
Míg valaki arra keresi a választ, hogy léteznek-e idegenek, mások a Földön teremtik meg a Marsot, hogy ott esetleg kolóniát alapítsunk a jövőben. Ez is izgalmas projekt:
Elindult a 378 napos MARS-SZIMULÁCIÓ
Ross Elder, Ellen Ellis, Matthew Montgomery és James Spicer október 19. -én „költözött be” a NASA houstoni Johnson Űrközpontjába, a 160 négyzetméteres Mars Dune Alpha -ra.
(Forrás: interestingengineering.com)
