Egyes városokban minden negyedik irodahelyiség üresen áll. De vannak olyan induló vállalkozások, melyek második életet adnak nekik – beltéri farmokként, ahol olyan változatos növényeket termesztenek, mint a kelkáposzta, az uborka és a fűszernövények.
Az 1967 -ben épült, az albertai Calgaryban található Calgary Tower egy 190 méteres beton-acél kilátótorony, ami ezidáig egy kilátóterasznak, panorámaéttermeknek és szuvenírboltoknak adott otthont. Tavaly egy másfajta üzletet fogadott be: egy működő beltéri farmot.
A 6000 négyzetméteren elterülő farm, amelyben tucatnyi növény, köztük eper, kelkáposzta és uborka növekszik, a városban termesztett élelmiszerek látványos példája. De aligha egyedülálló ötlet. Japántól Szingapúron át Dubajig a világ minden táján megjelentek a függőleges beltéri farmok, ahol a növények hidroponikus, akvaponikus vagy aeroponikus technikával, ellenőrzött klímájú környezetben termelhetőek.
Bár a beltéri termesztés már évek óta terjed, a vízválasztó pillanat a Covid-19 járvány idején következett be, amikor az élelmiszer-ellátási láncban bekövetkezett zavarok rávilágítottak a helyi megoldások szükségességére. 2021-ben világszerte 6 milliárd dollár értékű vertikális gazdálkodási ügyletet regisztráltak – ez volt a vertikális gazdálkodási beruházások csúcséve. Ahogy a világgazdaság a járvány utáni szakaszába lépett, néhány nagy hírű startup, mint például a Fifth Season megszűnt, mások, köztük a Planted Detroit és az AeroFarms pedig pénzügyi nehézségekbe futottak bele. A vészmadarak erre csak annyit mondtak, hogy a „vertikális gazdálkodás buborékja” kipukkadt.
Egy új, járvány utáni trend azonban lendületet adhat az ágazatnak. Olyan országokban, mint Kanada és Ausztrália, a bérbeadók küzdenek az üres irodahelyiségek betöltéséért, mivel a vállalatok a távmunkát és a hibrid munkát alkalmazzák. Az Egyesült Államokban az üres irodahelyiségek aránya meghaladja a 20%-ot.
A vertikális farmok költséghatékony módszernek bizonyulhatnak az üresen álló irodaházak kitöltésére
mondja Warren Seay, Jr., az ArentFox Schiff amerikai ügyvédi iroda washingtoni irodájának ingatlanfinanszírozási partnere
A városi gazdaságok iránti érdeklődésnek más okai is vannak. Bár az ellátási láncok nagyrészt helyreálltak a Covid-19 után, más globális sokkok, például az éghajlatváltozás, a geopolitikai zavarok és a mezőgazdasági termelők sztrájkjai miatt továbbra is sebezhetőek, ami egyre több várost késztet arra, hogy helyi élelmiszertermelés lehetőségeit keresse.
Az elmúlt hónapokban az irodák mezőgazdasági üzemekké történő átalakítása eléggé felpörgött. Jelenleg a texasi Houstonban a 32 emeletes, történelmi Niels Esperson épület egyik emeletét akarják beltéri farmmá alakítani, 2024 szeptemberében az Ohio állambeli Hamiltonban egy üres épületben nyitottak beltéri farmot, a Kentucky állambeli Florence-ben pedig egy korábbi kereskedelmi épületben alakítottak ki egy 200 000 négyzetméteres (18 600 négyzetméteres) beltéri mezőgazdasági létesítményt.
Az üresen álló irodahelyiségek egyik kézenfekvő felhasználási módja lehetne új lakások kialakítása, de a vertikális farm – talán meglepő módon – gyakran egyszerűbb és persze gazdaságosabb is. „Egy irodahelyiség lakásokká alakításakor különálló egységeket kell kialakítani, amelyek mindegyikének természetes fényhez és vízvezetékhez kell hozzáférnie” – mondja Seay. „Ez nem könnyű feladat egy olyan épületben, amelyet fülkéknek és konferenciatermeknek terveztek.”
A cikkünk elején említett Calgary Tower projektet, az Agriplay nevá vállalat alakította ki. Az 1 x 2,5 méter széles, akár 3 méter magasra emelkedő állványokból álló silótechnológiát használó technológia könnyen alkalmazkodik bármilyen szellőzéssel rendelkező térhez. A moduláris állványok a projekt befejezése után könnyen eltávolíthatók, így a bérbeadóknak lehetőségük van a helyiségek más célokra történő átalakítására a későbbiekben – mondja Adam Morand, az Agriplay vezérigazgatója.
A mesterséges fénynek és a szabályozott hőmérsékletnek köszönhetően az irodák meglepően jó környezetnek bizonyulnak a beltéri mezőgazdaság számára, ami néhány vállalatot arra ösztönöz, hogy létesítményeik egy részét kis farmokká alakítsák át. Az ausztrál start-up, a Greenspace 2022 óta olyan ügyfelekkel dolgozik együtt, mint a Deloitte és a Commonwealth Bank, hogy a „holt zónákat”, például a liftek és tárgyalók közötti teret 2 méter magas hidroponikus szekrényekkel pakolják tele, amelyekben zöld növényeket termesztenek.
A Washington DC-től mintegy egy mérföldre fekvő Arlingtonban, egy korábbi papírraktárban Jacqueline Potter és az Area 2 Farms csapata több mint 180 fajta salátát, zöldséget, gyökérzöldséget, fűszernövényt és mikrozöldséget termeszt. Azzal, hogy a vállalat legfeljebb 10 mérföldes távolságból szolgálja ki a fogyasztókat, csökkentette a szállítási költségeket és a kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátást.
Evan Fraser, a kanadai Ontario állambeli Guelph Egyetem földrajzprofesszora és a fenntartható élelmiszertermeléssel foglalkozó Arell Food Institute igazgatója szerint a vertikális gazdaságok összességében több környezeti fenntarthatósági mutatóban, például a vízfelhasználás tekintetében is felülmúlhatják a hagyományos gazdaságokat. A legtöbb beltéri gazdaság a kültéri gazdaságok által felhasznált vízmennyiség töredékét használja, azon felül, hogy a beltéri gazdaságok négyzetkilométerenként nagyobb termelést is jelentenek.
Az energiafelhasználás azonban az ágazat „Achilles-sarka”, mondja Fraser: a vertikális farmoknak sok áramra van szükségük a világítási és szellőztető rendszerek, az intelligens érzékelők és az automatizált betakarítási technológiák működtetéséhez. De ha az energiát megújuló forrásokból nyerik, akkor szerinte ebben a mutatóban is felülmúlhatják a hagyományos farmok teljesítményét.
A Floridai Egyetem tájökológusa, Jiangxiao Qiu szerint azonban az eltérő működési módok miatt nehéz általános értékelést készíteni a beltéri farmok környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságáról. Abban viszont egyetért Fraserrel, hogy a városi beltéri gazdaságok általában nagyobb négyzetméterenkénti terméshozammal, nagyobb víz- és tápanyag-felhasználási hatékonysággal, valamint a kártevőkkel szembeni jobb ellenálló képességgel és a piacra jutás rövidebb útjával rendelkeznek.
Amíg a távmunka és a vállalati leépítés posztpandemikus trendjei tartanak, addig a beltéri farmok terjedése a világ nagyvárosaiban nagyon valószínű tendencia.
Kapcsolódó:
Fásítási forradalom Kenyában: munkaszüneti nap azért, hogy mindenki fát ültessen
Kenyában november 13-án országos faültetési programot hirdetett a kormány, mindezt azért, hogy új lendületet adjanak azon elképzelésüknek, hogy 2032-ig 15 milliárd új fát telepítsenek.
(Forrás: bbc.com)
