Mint azt korábban már megmutattuk, Svájcban van egy napelemfarm, ami a hófödte hegyek között egy tó felszínén lett elhelyezve és brutál sok energiát termel. Jó látni, hogy az napenergia kimaxolása nem csak a svájci hegyek közé korlátozódik, ezúttal Hollandiában mutattak be egy olyan rendszert, ami nem csak a víz felszínén van a svájci farmhoz hasonlóan, de ez ráadásul mindig a Nap felé fordul. Szenzációs!
Ez a csillogó létesítmény, amelyet az ókori görög tengeristen után Proteusnak neveztek el, az elsők között kombinálja az úszó napelemeket a Napkövető technológiával – mindezt annak érdekében, hogy maximalizálja a tiszta villamos energia termelését.
Az Oostvoornse Meerben, Hollandia délnyugati részén található tóban úszó szigetet 180 ilyen mozgó napelempanel borítja, amelyek teljes beépített kapacitása 73 kWp. A Proteust építő portugál SolarisFloat cég azonban úgy véli, hogy ez a kis létesítmény nagy mennyiségű tiszta villamos energia előállítására is alkalmas lehet – és ami döntő fontosságú, anélkül, hogy értékes földterületet foglalna el.
Magyarázat: A névleges teljesítmény a napelemeknél kWp-ben van megadva, azaz a laboratóriumi közegben, adott feltételek mellett hozott legjobb teljesítmény mértékegysége. Külön hangsúlyozandó, hogy a valós használatban a termelés valamelyest eltérhet ettől.
Az Amazonastól egészen Japánig az úszó napelemek világszerte fellendülőben vannak. Az úszó napenergia-kapacitás az elmúlt évtizedben hatalmas mértékben nőtt, a 2015-ös 70 MWp-ről 2020-ra már egészen 1300 MWp-ra. A technológia piaca a következő évtizedben várhatóan évente 43%-kal nő, és 2031-re eléri a 24,5 milliárd dollárt.
Ha a világ összes mesterséges víztározójának csupán 10%-át fednék le úszó napenergiával, az 20 terawatt (TW) beépített kapacitást eredményezne, ami hússzorosa a mai globális napelemes fotovoltaikus (PV) kapacitásnak – derül ki a Seris, a Szingapúri Napenergia Kutatóintézet elemzéséből, amelyet a BBC Future Planet ismertetett.
Odáig jutottunk, hogy a technológia ma már a globális villamosenergia-termelés 3,6%-át adja, szemben a 2006-os 0,03%-kal. Ezzel egyidejűleg a napelemek ára elképesztő mértékben csökkent, ami a világ legolcsóbb energiaforrásává tette őket. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a 2030-ra a jelenlegi kapacitás hatszorosára van szükség ahhoz, hogy a nettó nulla kibocsátású világ már ne csak utópia legyen, de végre valósággá is váljon.
A hatalmas növekedés mellett a kutatók továbbra is keresik a napenergia-technológia fejlesztésének lehetőségeit. A világon eddig telepített napelemek többsége szilárd talajon helyezkedik el. A vízen úszó napelemes technológiák azonban egyedülálló előnyt kínálnak: nem foglalnak el olyan földterületet, amelyre más célokra lenne szükség.
Egy olyan világban, amely a napelemtelepek gyors bővítésére törekszik, ez jelentős előnyt jelent az úszó napenergia számára, különösen a földhiánnyal küzdő országok számára. A hagyományos naperőműveket gyakran kritizálják az általuk elfoglalt földterület miatt – olyan földterület, amelyet egyébként a világ növekvő népességének táplálására szolgáló növények termesztésére vagy a szén-dioxidot elnyelő fák ültetésére lehetne használni. A hollandiai Leideni Egyetem kutatása szerint a napenergia hatalmas területet igényel, legalább 40-50-szer többet, mint a szénerőművek, és 90-100-szor többet, mint a gázerőművek.
A természetvédők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a szárazföldi nap- és szélerőművek káros hatással lehetnek a biológiai sokféleségre, különösen azok, amelyeket fajokban gazdag területeken építenek.
A napelnyelő technológia vízen történő kiépítése ezért okos módja annak, hogy földterületet szabadítsanak fel, miközben kihasználják az üresen álló tavakat és víztározókat is. Olyan országok, mint Japán és Szingapúr, nagy összegeket fektetnek be úszó naperőművekbe, mivel a földterületek korlátozottan állnak rendelkezésre, vagy nagyon drágák.
Jelenleg azonban a világ napelemes létesítményeinek kevesebb mint 1%-a vízen lebegő megoldás, mondta el Michael Walls, az Egyesült Királyságban található Loughborough Egyetem Megújuló Energiarendszerek Technológiai Központjának professzora a BBC -nek. Ez részben technológiai és pénzügyi korlátok miatt van így, valamint azért, mert a sós víz korróziót okoz, a panelek ferde szögben történő elhelyezése pedig nehéz és költséges egy úszó platformon.Wall továbbá elmondta, hogy az édesvízi létesítmények sok ellenállásba ütközhetnek, ha például egy adott vízterületet sportolásra (kajakozás, úszás) vagy horgászatra használnak.
A vízen lebegő napelemfarmoknak azonban van egy nagy előnye, ami ugyancsak a napelemek technológiai nehézségeit küszöbölik ki: a túlzottan felmelegedő napelemtáblák és a hozzájuk tartozó szerkezet nem tud túlságosan felhevülni, ami egyenesen a teljesítmény rovására megy, ugyanis a víz alulról folyamatosan hűti a rendszert. Egyes számítások szerint akár 15%-kal növeli a villamosenergia-termelés hatékonyságát.
Összességében tehát a Hollandiában vízre telepített napkövető napelemtáblák a lehető legjobb módja ennek az energiának a kiaknázására és reméljük, hogy ez a tendencia tovább nő majd idővel. Szerinted is jó ötlet?
Ez például egy másik módja, itt a mezőgazdaságot kombinálják a napenergia termeléssel:
Komló + napelem = mezőgazdaság és zöld jövő
Az Agrar Energie több mint 1,5 millió eurót fektetett be az új napelemparkba, amelyet folyamatos megfigyelés alatt tartanak, az eredményeket pedig monitorozzák.
