Az évente megrendezett World Press Photo Contest az elmúlt év legjobb fotóriporteri és dokumentumfotóit ismeri el és díjazza. A 2025-ös World Press Photo Contest győztes munkái ismét a világ legégetőbb problémáira világítanak rá, csakúgy mint az előző években. Ezúttal 141 országból nevezett 3778 fotós összesen 59 320 képpel, amit a világ 60 helyszínén hamarosan egy vándorkiállítás keretében tekinthetünk meg a közeljövőben. A teljesség igénye nélkül ebből mutatunk meg néhányat.
Éjszakai átkelés
A kínai bevándorlók alkotják a harmadik legnagyobb csoportot az Egyesült Államokban, és az elmúlt két évben jelentősen nőtt az engedély nélküli, kínai bevándorlók száma. A migránsok száma az USA és Mexikó határán a 2022 -es ~2200-ról 2024-re ~38 200-ra emelkedett, míg az USA és Kanada határán ez a szám csaknem megduplázódott, 6700-ról 12 400-ra.
Válság Haitin
Haiti a bandák által elkövetett soha nem látott mértékű erőszak hullámától szenved. Moïse elnök 2021-es meggyilkolása óta a fegyveres bandák elszaporodtak, és az erőszak súlyosan fokozódott. Mintegy 300 bűnözői csoport ellenőriz egy 2,7 millió haiti lakos által lakott területet. A háborús állapotokat előidéző bandák által elkövetett erőszakhoz tartoznak a gyilkosságok, emberrablások, kínzások, gyújtogatások és a szisztematikus szexuális erőszak, különösen a nők és gyermekek ellen. Ez a válság mélyen gyökerezik Haiti gyarmati múltjában, a rabszolgaságban és a Franciaország által kivetett bénító függetlenségi adósságban, amely hosszú távú egyenlőtlenségeket szült. Ez a fotó, amelyet egy Port-au-Prince-i lakos készített, megmutatja a jelenlegi válság statisztikai adatai mögött rejlő emberi elemeket.
Élet és halál egy alkotmányos jogok nélküli országban
2022 márciusában néhány nap alatt 92 embert – köztük buszsofőröket, utcai árusokat és vásárlókat – öltek meg El Salvadorban, akik látszólag véletlenszerű erőszak áldozatai lettek. Röviddel ezután Nayib Bukele elnök „szükségállapotot” hirdetett ki, felfüggesztve a gyülekezési és kommunikációs szabadsághoz, valamint magánélethez való jogot. A kormányzat kritikusai szerint Bukele a bandák által elkövetett erőszakot ürügyként használta a tekintélyelvűség előmozdítására és a másként gondolkodók ellenőrzésére. Bukele azonban az emberi jogok megsértését a „bandák elleni háború” „elfogadható hibáiként” jellemezte.
Az utolsó remény
2023-ban María Corina Machado megnyerte az ellenzéki előválasztásokat, hogy kihívója legyen Maduronak a közelgő elnökválasztáson, de a venezuelai hatóságok ezt követően megtiltották neki, hogy induljon. Amikor a venezuelai legfelsőbb bíróság 2024 januárjában helybenhagyta a kizárását, a volt nagykövetet, Edmundo González Urrutia-t támogatta az ellenzék jelöltjeként. Machado azonban továbbra is vezette pártját Urrutia kampányának támogatására, és egy jármű tetejét használta színpadként, amikor országszerte gyűléseket tartott.
Brazília eddigi legsúlyosabb áradásai
A brazíliai Rio Grande do Sul államban bekövetkezett rekordméretű áradások széles körű környezeti pusztítást, több mint 600 000 lakos kitelepítését és 183 ember halálát okozták. A kormány az állam eddigi legnagyobb éghajlati katasztrófájává nyilvánította, 2,39 millió lakost érintve, jelentős emberi, nem emberi és gazdasági veszteségekkel.
Aszályok az Amazonas vidékén
Az Amazonas vízszintje jellemzően az esős és a száraz évszakok között ingadozik. Az idei száraz évszak azonban különösen súlyos volt, ami az Amazonas-medence valamennyi nagyobb folyójában kritikus vízszintcsökkenést okozott. A jelenlegi aszály nem pusztán természetes jelenség, hanem szorosan összefügg az éghajlatváltozással. A brazil geológiai szolgálat szerint a Negro folyó Manaus kikötőjénél október elején mindössze 12,66 métert mért, ami messze elmarad a normális, körülbelül 21 méteres szintjétől. Ez a legalacsonyabb szint a mérések 122 évvel ezelőtti kezdete óta.
Földalatti tábori kórház
Ezt a férfit 2022. február 22-én, két nappal az ország teljes körű orosz inváziója előtt besorozták az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai Luhanszk szeparatista „köztársaság” harcosai közé. Később Oroszország egyoldalúan annektálta a területet, és az őt besorozó milícia beolvadt az orosz hadsereg egyik egységébe.
Füstszag van otthon
Oroszország a kritikus médiumok de facto betiltásával, a közösségi média blokkolásával és a háborúellenes tüntetések elfojtásával egy alternatív valóságot teremtett polgárai számára: egy olyan valóságot, amelyben az ukrajnai teljes körű invázió csak egy „különleges katonai művelet” volt (ahogyan azt az orosz kormány kezdetben állította). A fotón feltehetőleg egy robbanás fényei láthatóak, ahogy bevilágítják az éjszakai égboltot.
Az élet nem áll meg
A szudáni háború széles körű pusztítást okozott, emberek millióit kényszerítette lakóhelyük elhagyására, és a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát idézte elő. És mégis, miközben a konfliktus eszkalálódik, egyre mélyebbre taszítva az országot a kétségbeesésbe, sokan továbbra is a káoszban keresik a normalitást. 2024 januárjában egy barátja megkérte a fotóst, hogy dokumentálja az esküvőjét Omdurmanban, a légicsapások által folyamatosan támadott városban.
Kenya ifjúsági felkelése
2024-ben a kenyai államkincstár további adókat javasolt a mindennapi fogyasztási cikkekre, hogy többletbevételt generáljon és enyhítse Kenya magas adósságterheit. A törvényjavaslat elleni tiltakozások Nairobiban robbantak ki, és hamarosan az egész országra kiterjedtek, a közösségi médián keresztül akciókat szervező kenyai fiatalok vezetésével.
Június 25-én a tüntetők megrohamozták a parlamentet és összecsaptak a rendőrséggel; a kenyai rendőrség sokakat megölt vagy elrabolt, és több százan megsérültek. Válaszul William Ruto elnök végül visszavonta a vitatott adótörvényt. Ez az engedmény azonban nem vetett véget a tüntetéseknek, amelyek 2025-ben is folytatódtak. A tüntetők mögöttes sérelmei túlmutatnak magán az adótörvénytervezeten. A fiatal kenyaiak mélyen gyökerező dühüket fejezik ki egy sor kérdés miatt, beleértve a gazdasági lehetőségek hiányát, az elterjedt korrupciót, a rendőri brutalitást és a politikai osztály iránti alapvető bizalmatlanságot.
Dróntámadások Bejrútban
Az Izrael és a libanoni székhelyű Hezbollah közötti – a gázai háború kitörése óta tartó – határon átnyúló támadások 2024 szeptemberében eszkalálódtak. Addig az ellenségeskedések, főként határon átnyúló rakétatűz formájában, Libanon déli részére és Izrael északi részére korlátozódtak.
Szeptember 23-án Izrael elindította az Északi nyilak hadműveletet – egy nagyszabású katonai műveletet a Hezbollah ellen Libanon egész területén. Bejrút, amely kezdetben a légicsapások elől menekülő emberek tízezreinek nyújtott menedéket, maga is tűz alá került, ahogy a támadások észak felé terjedtek. Izrael már szeptember 20-án légitámadást indított, amely a földdel tett egyenlővé egy lakóházat a dél-bejrúti Dahiyeh külvárosban, és azt állította, hogy a célpont a Hezbollah egyik magas rangú tisztségviselője, Ibrahim Aqil volt. Ezután szeptember 27-től (két nappal e fénykép készítése előtt) Izrael épületeket, köztük lakóházakat vett célba Dahiyehben, mondván, hogy a Hezbollah központja a sűrűn lakott külvárosban van, és meggyilkolta a Hezbollah vezetőjét, Hasszán Naszrallahot.
Az árnyaknak már van nevük
Szíria hosszú polgárháborúja fordulóponthoz érkezett, amikor 2024. december 8-án a lázadó erők két hétig tartó fellángolás után kis ellenállással bevették a fővárost, Damaszkuszt, és megdöntötték Bassár el-Aszad elnök 24 éve fennálló rendszerét. A lázadó erők azonnal megkezdték a foglyok kiszabadítását a fogolytáborok kiterjedt hálózatából, amelynek középpontjában a sokat rettegett Sednaya katonai börtön állt. A túlélők beszámolói feltárták, hogy az Aszad-rezsim milyen mértékben tartotta szisztematikusan fogva, kínozta és végezte ki titokban ellenfeleit, ami az amúgy is brutális börtönrendszert háborús fegyverré változtatta.
A 2011-ben kitört első kormányellenes tüntetések óta több mint 100 új fogva tartási intézmény kezdte meg működését. A biztonsági területeken, katonai repülőtereken és épületek alatt található létesítményeket négy különböző katonai, biztonsági és hírszerző ügynökség üzemeltette, amelyek egymástól függetlenül működtek, és nem volt világos határa a hatáskörüknek.
Egy nemzet konfliktusban
Mianmart évtizedek óta belső konfliktusok sújtják, legutóbb a 2021-es katonai puccs, amely széles körű tiltakozásokat váltott ki. A junta kemény megtorlásai, köztük a tüntetők éles lövedékkel való megfélemlítése, a másként gondolkodók letartóztatására irányuló éjszakai razziák, valamint a kihallgatások, kínzások és kivégzések fegyveres ellenálláshoz és forradalomhoz vezettek. A különböző civil milíciák, amelyek lazán szerveződtek a Népvédelmi Erőkbe (PDF), 2024-ben fokozták az ellenállást.
Mivel ezek az etnikai lázadó csoportok az ország különböző pontjain helyezkednek el, a mianmari hadsereg számos fronton találta magát harcban, az India, Kína és Thaiföld melletti határvidékektől az ország belsejéig. 2024-ben elszenvedte eddigi legnagyobb veszteségeit. Az Egyesült Államok Béke Intézete (USIP) jelentése szerint jelenleg 91 város és 167 katonai zászlóalj van a lázadó erők ellenőrzése alatt, de nem látnak megoldást a helyzetre. Előrejelzése szerint a konfliktus 2025-ben valószínűleg eszkalálódni fog a városi területeken és Mianmar központi részén, és súlyosbodni fog, ha a katonai junta megpróbál választásokat tartani.
A győztes sajtófotó: Mahmoud Ajjour, kilencéves
Amikor családja elmenekült egy izraeli támadás elől, Mahmoud visszafordult, hogy másokat is tovább buzdítson. Egy robbanás levágta az egyik karját, a másikat pedig megcsonkította. A családot Katarba evakuálták, ahol az orvosi kezelés után Mahmoud megtanulta használni a lábát, hogy telefonon játsszon, írjon és ajtót nyisson. Ettől eltekintve a legtöbb napi tevékenységhez, például az evéshez és az öltözködéshez speciális segítségre van szüksége. Mahmoud álma egyszerű: szeretne protézist kapni, és úgy élni az életét, mint bármelyik másik gyermek.
A fotós, aki Gázából származik, és akit maga is evakuáltak 2023 decemberében, ugyanabban a dohai lakóparkban él Katarban, mint Mahmoud. Kapcsolatba került az ottani családokkal, és dokumentált néhányat azon kevés súlyosan sebesült gázaiak közül, akik kijutottak a kezelésre.
Kapcsolódó:
Ezek a portrék mutatják meg Ázsia nehezebb oldalát
Mátrai Miklós kilenc évnyi leállás után 2018 -ban tért vissza, egy kiállítás formájában, ezekkel a portréfotókkal. Mindent elmesélnek arról, hogy az izgalmas és temérdek látvinalóval, különös kulúrával megáldott Ázsia egészén milyen nehéz sorsok húzódnak a nagyvárosok fényei mögött.
