A sok munka, anyagi jólét, karrier, biztos jövőkép nem minden, ha az ember “belepusztul”.
Egykedvűség, közömbösség, eluralkodó elégedetlenség. Ha ezeket tapasztalod, vagy lépj vissza egy lépést, vagy LÉPJ KI! Foghatod a tél közepén a tavaszi fáradtságra, de te is tudod, hogy értelmetlen. Húzhatod, halaszthatod, mindannyian tudjuk mi a vége: vagy teljesen kiégsz, vagy elhagyod a süllyedő hajót, amire azt hiszed, hogy az életed, közben pedig csak egy nagy semmi. Mert ha nincs kiegyensúlyozottság, boldogság, motiváció, akkor a fene megette az egészet.
Mi a kiégés?
A kiégési szindróma (angol kifejezés, a burnout syndrome-ból) azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében jön létre, fizikai-érzelmi-mentális kimerüléssel jár, és elsősorban azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, humán területen dolgoznak, vagy akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára vagy azonosulásra van szükségük.
A lehetőségek tárháza végtelen, mindig van választásod, mindig van egy másik út, mindig van újabb és újabb lehetőség. Olyan nincs, hogy nincs. Olyan nincs, hogy semmi nincs. Olyan nincs, hogy lehetetlen. A korlátokat az elméd szabja, a határokat a gondolataid és a gátlásaid húzzák meg.
A XXI. században már nem ritka, hogy 30 -as fiatalok teljesen kiégnek, már nem járnak bulizni, éjjel-nappal dolgoznak, a pénzt kergetik és gyakorlatilag NEM ÉLNEK! Az önmegvalósítás, az irreális elvárások, a stressz és túlhajszoltság, az elmosódó határok munka és magánélet között, a gyakori fáradtság és a kontroll teljes elvesztése tönkreteszi azt a generációt, akiknek a feladatuk egy olyan generáció felnevelése lenne, mint az alfák, akik meg fogják változtatni ezt a világot. Kiégés és család nélkül reménytelen.
Kik az alfák?
Bár csak részben kapcsolódik a témánkhoz, azért jobb, ha ezt is körbejárjuk kicsit. Jellemzően az Y-generációs szülők nevelik őket, akiknek a technológia fejlődésével egyre nehezebb eldönteniük, hogy mi a jó a gyereknek, és mi az, ami még korai számukra. Az új generáció egy olyan korba született, ahol a digitalizáció teljesen a hétköznapok részévé vált, és az érintőképernyők a családi ebédnél, a lefekvéskor és az autós utazások során is ott villognak az arcukba. Természetesen meg is tanulják kezelni ezeket az eszközöket, és már nem csak a Bogyó és Babócát tudják elindítani és megállítani, hanem az interneten is jól elboldogulnak. Európai országokban végzett felmérések szerint az ovisok 50-70%-a rendszeresen netezik és a tabletet is simán használja.
Csak találgatni lehet, hogy a felnövő ifjúság helyzete milyen lesz 10 év múlva, de van néhány tényező, amiből lehet következtetni bizonyos jellemzőkre. Az érintőképernyő használatával fejlődnek a gyerekek kinesztetikus (test-érzékleti) képességei…
Na, őket kéne felnevelni, amit egy zsák pénz nem fog megtenni!