Az arizonai Alcor épületében 170 krionikusan kezelt páciens azt várja, mikor kaphat egy második esélyt az életre. Ez kicsit ijesztő, kicsit pedig érdekes is. Az Alcor jelenleg nem dolgozik azon, hogy tudná feléleszteni ezeket az embereket (?), ugyanakkor az Alcor alapítója, Linda Chamberlain szerint 50-100 év múlva már fejlődik annyit a tudomány, hogy visszatérjenek a halottak. Ők jelenleg a folyamat előkészítésén munkálkodnak.
Az első jelentkező, aki azóta egy nitrogéntartályban várja a szebb jövőt, a néhai Dr. James Bedford pszichológus volt. 1967 januárjában, 73 évesen rákban bekövetkezett halála után fagyasztották le a Cryonics Society of California munkatársai. (Robert C. W. Ettinger csak 1976-ban alapította saját intézményét, a Cryonics Institute-ot.) Az úttörő James Bedfordot aztán többen követték, de a cég anyagi nehézségei miatt az első páciensek közül húszan idő előtt felolvadtak. Ez is jelzi, a krionika közel sem „örökkévaló”, ha fiskális problémák, tulajdonosok közötti torzsalkodás vagy egyéb malőr miatt „meghal” az örök élet ígérete. Arról egyelőre nem tudni, hogy a jelenlegi világválság hatásai ide is begyűrűztek-e…
A jégbe hűtött testet dimetil-szulfoxiddal kezelték, majd egy úgynevezett Dewar edénybe, egy duplafalú, folyékony nitrogén tárolására alkalmas vákuumos tárolóba fektették. A professzor testét 22 évvel a lefagyasztása után átszállították az akkori helyről a mostani Alcor bázisra, ám a múltszázadi megoldásoknak köszönhetően feltehetőleg, ha a technológia odáig el is jut, nem fogják tudni visszahozni az életbe, mert szervei károsodtak. Ez ma már máshogy van, a manapság alkalmazott technika már sokkal inkább a vitrifikációra épít, ami lényegében a jégmentes krioprezervációt, vagyis megőrzést jelenti.
Mi történik majd ezután?
A most használt hideg nitrogénes rendszer sokkal kíméletesebb a testekkel, így van remény arra, hogy a 170 páciensből nagy részüket sikerül majd tényleg visszahozni a halálból. Azt viszont senki nem tudja, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel. Ezt egyébként utólag felolvasztott szövetekkel kísérletezik a világ minden pontján, legutóbb egy M22-vel kezelt (a mostani hideg nitrogénes technológia), majd “kiolvasztott” nyúl hippokampusza nem mutatta semmilyen káros elváltozás nyomait. Ennek fényében megkérdezték az Alcor -t, hogy ez egy hivatalosan is elfogadott eredmény-e, de erre nem tudtak válaszolni, egyelőre fogalmuk sincs mi lesz a felélesztettekkel. Vélhetően a nanotechnológia fejlődése ad magyarázatot majd erre.
A nanotechnológia lesz az, amivel a sérült sejtek egyenként javíthatóak és regenerálhatóak lesznek. Az Alcor célja, hogy amikor ezek a páciensek magukhoz térnek, ugynazok az emberek legyenek mint előtte, tehát a memóriájukat teljes mértékben meg akarják menteni. Ez pedig rettentően furcsa és ijesztő lesz számukra, és az is kérdéses, hogy ténylegesen sikerülhet-e. Az sem tisztázott, hogy a memória sérülése esetén, az a teljesen más ember mit fog tudni kezdeni azzal, hogy a “semmiből” ébredt öntudatra.
A pszochilógiai hatások épp úgy kiszámíthatatlanok, de erre legalább van élő példa, bár az sem teljesen felel meg ennek lemodellezésére. Munira Abdulla esete az egyik ilyen, aki 27 év kóma után tért magához. 32 évesen súlyos agysérülést szenvedett, majd a kómából felépülve a mai napig súlyos eségységügyi problémákkal küzd, tehát csak részben mutat irányt a tudósoknak arról, mire számíthatnak a jövő szakemberei.
Az Alcor arra számít, hogy majd a következő generáció dolga lesz ezekre választ adni, nagyon remélik, hogy addig olyan eredményekkel tudnak előállni, amik segítségére lesz az 50 év múlva élő Alcorban dolgozóknak. De nem csak a felélesztésük és a pszichológiai és egészségügyi hatások lehetnek nagy kérdések a felélesztettek jövőjével kapcsolatban, hanem az életkoruk is. Többségük 70-80 év körüli, gyakran rákban elhunyt emberek. Linda Chamberlain azonban nagyon derűlátó, úgy gondolja, hogy addigra a tudomány olyan előrehaladott lesz, hogy a felélesztés eszközeiben is lehet majd válogatni, illetve a kivitelezésért felelős szakemberek pontosan tudni fogják mit csinálnak és milyen következményekkel járhat. Egy olyan egyelőre szürreális és nehezen elképzelhető verziót is felvázolt, amiben az emberi emlékek és személyiség “feltölthetőek” lesznek egy ideiglenes robottestbe, hogy aztán a felélesztett páciens ezeket megkapja.
Az Alcor épületében tárolt 170 ember nem mindegyike teljes test. Van, aki csak a fejét “rakatta el”, de azt is tudni lehet, hogy további 1300 személy van a “várólistán”, akik eldöntötték, hogy haláluk után a létesítménybe kerülnének. Az arizonai tudományos cég éppen ezért arra kérte ezeket az embereket, hogy betegségük általi haláluk közeledtével költözzenek az intézmény közelébe, hogy szállítást követően a leghamarabb el lehessen kezdeni a krionikus kezelést, a legideálisabb azonban az volna, ha a személyzet már a halálos ágyuknál várakozna, hogy azonnal neki lehessen állni, így növelve az esélyt a sikerre. Erre is van amúgy lehetőség.
Egy valamit azonban sem ez, sem a hasonló technológián dolgozó Michigan állambeli Clintonban található Cryonics vállalat nem vállal: a 100% -os sikert, ugyanis nincs garanciájuk a jövőre!
Míg az Alcornál a teljes test prezervációja 220 000 dollárba (66 millió forint), csak a fejé 80 000 dollárba (24 millió forint) kerül, addig a Cryonics ezt olcsóbban vállalja, mindössze 28 000 dollárba (8,5 millió forint) kerül a teljes test vitrifikációja. “Nukleáris háborúk, gazdasági összeomlások, politikai csaták és terrorizmus, mind lehetségesek és véget tudnak vetni a krionikusan kezelt páciensek életének, pont olyan könnyen, mint ahogy bármelyikünk életének véget vethetnek.” – fogalmazott a michigani cég.
Az Alcor vezérigazgatója, Max More is hasonlóan nyilatkozik a jövőről: “Nem ígérjük meg, hogy visszahozunk 2082 május 27-én. Nem tudjuk, hogy hivatalosan ez az egész hogyan működik. Nem tudhatjuk biztosan, hogy a szervezet (az Alcor) megmarad-e… Nem tudhatjuk, hogy egy aszteroida nem csapódik-e be[…] de ez egy lehetőség. És jobbnak tűnik, mint a másik alternatíva.”
A világon 5 krionikus intézmény működik, kettő az egyesült Államokban, egy Oroszországban, egy pedig Kínában, bár itt jelenleg csak 10 testet tárolnak, és tervezik a bővítést. Nem rég jelentették be, hogy Ausztráliában is épül egy ilyen létesítmény, a lehető legmodernebb és legbiztonságosabb feltételekkel, 40 testet akár 500 évig is képesek lesznek eltárolni.
Még több tudomány:
5 tudományosan alátámasztott tény az emberi természet sötét oldaláról
Az ember vajon eredendően jónak születik, vagy a környezet formálja? A háborús időszakok az emberi viselkedés alapja, vagy a hosszú ideje tartó relatív békeidő, ami most van? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Mindset pszichológiai magazin egyik legnépszerűbb cikke, amit mi most megpróbálunk (nagyjából) összefoglalni, SzevaszFaszisan könnyen fogyaszthatóvá tenni.
(Forrás: Rakéta)