A 93 éves természet-dokumentumfilmest a legzöldebb természetvédők sokáig vádolták azzal, hogy amit csinál az szép, de nem elég. A gyönyörű, 4K -s látvány az égő esőerdőből menekülő állatokról, majd a következő bevágásnál seggre eső pingvin cukisága mind-mind olyan tényező, ami elveszi a figyelmet az igazán fontos üzenetektől. Viszont muszáj volt valamit tennie, mert már az az előny is egyre csökken, hogy ilyen látványosan mutatja meg az állatvilág fájdalmas és humoros történéseit, ez pedig annak köszönhető, hogy a modern okosmobilokkal is nagyon jó felvételeket lehet készíteni. Éppen ezért a BBC már nem volt elég, újabban Netflixen is egyre több filmje jelenik meg, Instagram fiókot csinált amit milliók követtek be hamar, YouTube liveot indított, ahol Billie Elishnak és Maisie Williamsnek válaszolt, ezzel pedig esély nyílt arra, hogy több fiatalhoz is eljusson az üzenet: meg kell mentenünk a Földünket!
Az utóbbi hónapokban korára való tekintettel már nem mindenhova utazott a stábbal, de most, az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) című új filmjében szinte pofon vág minket. Többet lehet látni őt magát, mint bármi mást, ahogy egyenesen a kamerába, azaz a szemünkbe mondja, mit rontottunk el. Az elején rögtön a csernobili eseményekhez kapcsolja azt, ami jelenleg a világban zajlik, csak térben és időben elnyúlva, és egy 30 kilométeres körzet helyett a teljes bolygóra kihatással van. A Földön élő 10 millió faj, köztük az ember, egy nagyon finomra hangolt egyensúly, éppen ezért amikor az ember pusztító szokásai és igényei miatt egy faj kihal, minden alkalommal kockáztatja ezt az egyensúlyt, aminek a borulása végzetes következményekkel járhat.
Jelen korunk, a holocén, a Föld történetének legstabilabb időszaka még így is, Az átlaghőmérséklet tízezer éven át egyik irányba sem ingadozott 1 Celsius-foknál többet. Ennek szerepe van a fitoplanktonoknak, a síksűgok hatalmas állatcsordáinak, az Enyelítőt övező sűrű esőerdőknek, a sarki jég óriási fehérségének, mely visszaveri a nap sugarait.
Az élővilág tehát minden szempontból biztosította az ember fennmaradását, viszont bűnösök vagyunk, mert nem vagyunk túl hálásak a természetnek.
- A halállomány 30 százalékát kritikus szintig túlhalásztuk.
- Évente 15 milliárd fát vágunk ki.
- A gátak, a szennyezés és a tavakból, folyókból elveszett víz több mint 80 százalékkal csökkentette az édesvízi populációk méretét.
- A Föld termékeny területeinek fele ma már mezőgazdasági terület.
- A bolygó madárállományának 70 százaléka haszonállatként van tartva, a többségük baromfi.
- A földi emlősök összsúlyának több mint harmadát az ember teszi ki, míg 60 százalékát fogyasztásra tenyésztett állatok. Az összes többi fajra, az egerektől a bálnákig 4 százalék jut.
Attenborough a kezdetekkor, az 1970 -es végén egy szinte lehetetlen küldetést talált ki: a világ 39 országát végigjárta, hogy egy 13 részes sorozatban mutassa be a Föld élővilágának történetét.
1979-ben mutatták be a filmet. Ekkorra elfogytak a korlátok, az emberiség elszakadt az élővilágtól: legyőzték a betegségeket, és rájöttek, hogyan lehet globálisan megszervezni az élelmiszer-ellátást. Fajok helyett egész élőhelyek kezdtek eltűnni.
Ha nem vagy túl érzékeny arra, hogy Attenborogh megmondja neked a frankót, ha készen állsz őszinte véleményt és kritikát hallani, ha képes vagy arra, hogy elgondolkodj azon, TE min változtathatsz és hajlandó vagy ismerőseidet is a változásra sarkallni, akkor ezt a filmet biztos, hogy látnod kell.
Talán ez is érdekel:
Kaliforniában 15 év múlva már csak nullemissziós autókat lehet vásárolni
„Túl sok évtizeden át hagytuk, hogy az autók szennyezzék a levegőnket, amit gyermekeink és családjaink belélegeznek. A kaliforniaiaknak nem szabadna azon aggódniuk, hogy az autók miatt asztmások lesznek a gyerekek. Az autóinknak nem szabadna rontani a futótüzek helyzetén, még több füstös napot eredményezve.
(Borító: @fekeshazizo)