Mi például imádnánk, ha Magyarországon is érvényt kapnának a felhőkarcolók. De valamiért az erre legalkalmasabb település, Budapest, nagyon nem szeretne ilyennél válni. Ez nem csak a városvezetésen, hanem a lakosság elfogadásán is múlik.
Legutóbb 2009-ben volt szó egy igazán magas toronyról, akkor Finta József építész mutatta be a Rendőrpalota mellé tervezett “tűtorony” pontos (néhány vélemény szerint inkább pontatlan) tervrajzait. Mivel sokáig 55 méteres maximumban határozták meg az épületek magasságát, a 100 méteres tűtorony gyorsan elhasalt. Aztán 2018 -ban az ugyanoda tervezett Twist-Budapest City Tower -ről szóltak a hírek, és bár tök jól nézett ki, 2020 -ban az építkezés küszöbén (ami máig nem kezdődött el…) egyszer csak megváltoztak a tervek, amit nem más, mint a GTC Magyarország nem bejelentett, hanem egyszerűen megmutatott a kíváncsi építészeknek. Ez az épület eredetileg 90 méter magas lett volna, mert mostanra változtattak Budapest építészeti előírásain.
Aztán a Twistből egy egyszerű Twins lett, tehát egy dupla ikerház, az eredetileg 23 emeletes, 37 ezer négyzetméter bérbe adható területet kínáló felhőkarcoló helyett. A jóval szerényebb megjelenésű épületről az Építészfórum kérdezte (volna) a témában jártas, a Twist dizájnját tervező Hartvig Lajos DLA (Bánáti + Hartvig Építész Iroda) -t, akik nem részletezték, hogy az építési engedéllyel jóváhagyott nagyon extrém felhőkarcoló terveit miért törölték el.
Az elsődleges aggodalmak a magasházakkal szemben, hogy a történelmi látképet rontanák a semmiből nőtt, Manhattan-szerű felhőkarcolók. Most azonban úgy néz ki, hogy a 2018 -ban elkezdett MOL Campus építése sokkal kevesebb társadalmi visszhangot vált ki, pedig március elején már a 100 méteres magasságot érte el. A tervek szerint igen impozáns, nagyon modern megjelenésű épületről van szó, ami szerintünk kifejezetten érdekessé teszi majd a város látképét.
A MOL Campus Budapest egyik leginnovatívabb és legzöldebb irodaépülete lesz, amely szervesen illeszkedik a megújuló Kopaszi-gát látképébe, és a főváros egyik ikonikus épülete lesz. Az épület tervei a nemzetközileg jegyzett londoni Foster+Partners és a magyar Finta Studió kollaborációjában születtek. A MOL Campust 28 emeleten, összesen 86 ezer négyzetméteres alapterülettel alakítják ki: ez – ha a szinteket egymás mellé kiterítve képzeljük el – akkora mintha 12 futballpályát helyeznénk egymás mellé.
írta róla az Építészfórum még márciusban, nagyon lelkesen
Szóval, Budapest és a magasházak talán végre megbékélnek egymással, ennek előszele pedig éppen a MOL-toronyház lehet. Ami egészen biztos, és egyértelmű érv a felhőkarcolók mellett, hogy képesek tagolni egy nagyvárost, esetleg belső, túlzsúfolt városrészeket tehermentesíteni, vagy “külvárosi” részeket önállóbb városrésszé alakítani. A másik előnye, hogy egy esetleges Manhattanben tapasztalt lakásbumm, vagy megnövekedett irodai igényt is rugalmasabban lehet kezelni a felfelé terjeszkedéssel, mint újabb városrészeket építeni az amúgy is zsúfolt agglomerációban.