Lezárult a SteiGen és az UniCredit Bank közös kutatása, amiben négy generációt, a Baby Boomereket, az X Y és Z generációt kérdezték meg a fenntarthatóságról. Nem csak más-más motiváció hajtja őket, de mindegyik korosztály teljesen mást ért fenntarthatóságként, és mindenki azt hiszi jobb a másiknál. Utóbbira csak annyit tudunk írni: naná, magyarok vagyunk, így nevelnek.
A megkérdezettek legalább 50 cselekedetet soroltak a fenntarthatóság címszó alatt, köztük olyan nyilvánvaló eredmények születtek, hogy a szelektív hulladékgyűjtés és a tudatos vásárlás a legfontosabb számukra. Generációtól függetlenül a szemetelés kardinális kérdés, 89 százaléka szelektív hulladékgyűjtést, 80 százaléka kevesebb műanyag használatot, 89 százaléka takarékos villamosenergia-fogyasztást említi úgy, hogy megteszik, amit meg lehet.
A felmérésből az is kiderült, hogy sok olyan tevékenységet, amiket a fenntarthatóság alá sorolnak, csak és kizárólag takarékossági okokból és egóból csináljuk. Az „elzárom a csapot” és a „leoltom a villanyt” mindössze anyagi kérdés, és azért járnak el biciklizni, hogy fogyjanak, és egyáltalán nem az egészségük vagy a zöld bolygó miatt. A válaszadók 46 százaléka ráadásul egyet is ért azzal az állítással, hogy valójában csak az anyagi érdekek (spórolás) vezérlik az embereket, és nem a környezetre való figyelés.
Baby Boomerek
A Baby Boomerek úgy érzik, ők változtattak legtöbben a viselkedésükön, ugyanis unokáik egészsége és jóléte érdekében meg kellett ismerkedniük egy csomó új dologgal, fel kellett venniük egy rakás úgy szokást, míg végül ilyen lett az életük. Annak idején fogalmuk sem volt, hogy kell a lakókörnyezetüket takarékossá és környezetkíméletesebbé tenni. Ezzel szemben nekik neveltetés okán alap, hogy étel nem kerül a szemétbe, és ha elromlik valami inkább megjavíttatják. Iskolában nem tanulták, mi az a fenntarthatóság, és nehezen is mondanak le rossz szokásaikról, például gyűjtik a zacskókat és szatyrokat, illetve féktelen húsfogyasztásukat sem fogják vissza. Ja, és persze a fiatalabb generációtól várják, hogy lépjenek valamit azért, hogy ne pusztítsa az ember tovább ezt a bolygót.
X generáció
A 41–55 éveseknek külön erőfeszítésbe kerül, és abszolút komfortzónán kívül esik ezzel foglalkozni. Náluk is anyagi okaik vannak, hogy viszonylag keveset foglalkoznak ezzel, éppen ezért inkább megveszik az olcsóbb de környezetszennyezőbb csomagolású élelmiszereket, ráadásul nem mondanának le sem az autózásról sem a repülés kényelméről. Persze aggódnak, mi lesz a gyerekeikkel, de nem sokat tesznek a fenntartható jövő érdekében.
Y generáció
A 26–40 év közöttiek sokkal tájékozottabbak, és sokkal szélesebb körben gondolkodnak erről az egészről. Pontosan tudják mit jelent az egyszerűbb élet, a tudatos fogyasztás, a zero waste, és az anyagok körforgásának igénye. Sőt, akarják ezt! Azonban tele vannak kételyekkel, szorongásokkal, tényleg újrahasznosítják-e, amit ők külön gyűjtenek, illetve aggasztja, hogy mindenki tőlük várja megoldást. Az Y generáción nagy a nyomás, tudja, hogy változtatnia kéne és nem egy emberen múlik ez az egész, összefogással, edukációval és kormányzati közbeavatkozással oldanák meg a problémákat. Szeretnek példát mutatni, ezért jobban odafigyelnek arra, milyen termékeket vesznek le a boltok polcairól, viszont igen keményen felróják ismerőseiknek, hogy miért nem tesznek ennél többet.
Z generáció
Pontosan be tudja határolni, hogy mit kell tennie, és éppen saját jövőjük miatt sok szempontból többet tesznek bárki másnál. Sokan szeretnének vegyszerek nélküli, önellátó saját kertet, szakítani a fast fashionnel, az állatokon tesztelt termékekkel, a státuszszimbólumnak számító autóval, örökre a PET-palackkal. A megkérdezett fiatalok 57% -a tudja, hogy ezt nekik kell megoldani. Zero waste csoportokból inspirálódnak, ecettel és citromsavval takarítanak, zacskó helyett vászontáskát használnak. Emellett olyan szorongásokkal küzdenek, hogy merjenek-e gyermeket vállalni egy ennyire tönkretett bolygón.
Olyan dolgokban is jeleskednek, ami az idősebbeknél fel sem merül. Hisznek a közösségi közlekedésben, a belföldi utazásokat preferálják, a csomagolásmentes boltokat keresik, kulacsban viszik a csapvizet. A fenntartható jövő alapjaival már kisiskolásként ismerkednek, és cipelik a „majd ti megoldjátok” alapvető hozzáállás nehéz terhét.
Kapcsolódó:
Tudtad, hogy Leonardo DiCaprio, Bruce Willis és Emma Watson is harcol a környezetvédelemért?
Az elmúlt időszakban több híresség felemelte a szavát a környezetvédelem és fenntarthatóság mellett, sőt ennek érdekében komoly lépéseket is tettek. Igaz ez mind a tengerentúli, mind a hazai sztárokra, akik közül sokan mindennapi szokásaikon is változtattak: kerülik a műanyag-csomagolást, figyelnek víz- és energiahasználati szokásaikra, közösségi oldalaikon pedig gyakran beszámolnak tapasztalataikról, hogy követőiket is erre buzdítsák.
(Forrás: Forbes)
