A China Three Gorges Corporation (CTG) nem olyan rég helyezte kereskedelmi próbaüzembe a világ legnagyobb napelemes és koncentrált napenergia-technológiát (CSP) ötvöző hibrid erőművét a Góbi sivatagban. Na és pont az nincs benne, amitől az energiatároló-fóbiások félnek.
A Hszincsiang tartományban épült, 1 gigawatt teljesítményű Hami-erőmű lítium-akksik helyett 550 Celsius-fokra hevült olvadt só formájában napnyugta után 8 órával is képes áramot táplálni a rendszerbe. A rendszer nem is annyira bonyolult, egy igazi mérnöki csoda. A komplexum két különálló technológiát ötvöz: 900 megawattot a hagyományos fotovoltaikus napelemek táplálnak a rendszerbe. A fennmaradó 100 megawattot pedig úgy érik el, hogy 260 ezer, a napot folyamatosan követő tükör összesen 800 ezer négyzetméteres gyűjtőfelületen koncentrálja a napsugarakat, aminek a hatására az olvadt sót 550 Celsius fokra hevítik. Ezt a hőenergiát később gőz előállítására használják, a gőz pedig turbinát hajt meg.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a teljes 1 gigawatt energiát nem tudja a rendszer egész éjszaka teljes egészében biztosítani, de a 100 megawatt előállítására akkor is képes, ha lement a nap.
A Tien-san-hegység déli lábánál, 1817 hektáros sivatagi területen megépült erőmű 3,53 milliárd jüanból, azaz nagyjából 150 milliárd forintnak megfelelő összegből valósult meg. bár a kereskedelmi próbaüzem csak július 1. -től indult, valójában már 2025 szeptember 18-án csatlakozott a hálózatra, azóta tulajdonképpen táplál a hálózatba. Ezidő alatt közel 6,54 millió kilowattórányi villamos energiát állított elő. A cég 830 ezer háztartás energiaigényét tudja fedezni, amivel 1,63 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg. Hszincsiang tartományban a megújuló energiaforrások hasznosítási aránya ezzel 95 százalék fölé emelkedhet.
Kína az utóbbi időben nagyot megy megújulók terén. Korábban már megépítette a Góbi-sivatagban található 3 gigawattos naperőművet, létrehozta a világ első 1 gigawattos tengeri naperőművét, és 2025 első felében több új napelemes kapacitást telepített, mint a világ többi része együttvéve.
Ami fontos tényező, és ami miatt Kínához hasonló gazdag országok nem építenek minden méteren ilyet, hogy borzasztóan sokba kerül a létesítése. A legnagyobb kihívás jelenleg, hogy hosszú távon képes-e alacsony költséggel működni, ha már a megépítése horrorisztikus beruházás. Főleg úgy kérdéses a fenntarthatósága, hogy az akkumulátoros energiatárolás egyre olcsóbbá válik.
Kína mindenesetre bizakodó és optimista, már tervezik a Hami projekt második ütemét, amellyel a teljes kapacitást 3 gigawattra bővítenék. Ezen felül Kína már elkezdte egy 1,5 gigawattos hibrid erőmű építését, amely 1,3 GW napelemes kapacitást és egy 150 MW-os CSP-egységet foglal majd magában.
Kapcsolódó:
A világ 10 legnagyobb napelemparkja
Kínától Dubajig, a világ 10 legnagyobb naperőművét vizsgálta meg az Energydigital, értékelve és rangsorolva a kapacitást és a beruházások méretét.
