A Transport for London (TfL) a londoni közlekedési szolgáltatások mögött álló állami szerv néhány hónapja egy igen érdekes kísérletbe kezdett: a város 18 pontján a gyalogosoknak állandóan zöld van, csak akkor vált pirosra a lámpa, ha autós közeledik. Így a gyalogosok folyamatosan tudnak haladni, a közlekedés pedig szó szerint folyamatos. Ez volt az első alkalom, hogy London ilyesmiben gondolkodott volna.
Az első 9 hónap mérlege tehát pont az, amit el szerettek volna érni: nincs hatása a forgalomra, pozitív értelemben véve. A gyalogosok így naponta összesen 1,3 órát takarítottak meg azzal, hogy nem kell feleslegesen zebráknál várakozniuk, és 13 százalékkal nagyobb valószínűséggel tartják be a közlekedési szabályokat.
A londoni városvezetés azt ígérte, nem állnak meg itt, ugyanis a balesetek számát is nagyon pozitív a mérleg: míg 2019 -ben 1350 gyalogos halt meg vagy sérült meg súlyosan, addig ez a szám 2021 utolsó negyedévében és 2022 első félévében arányosan csökkenni látszik, a közlekedésből fakadó sérülések 50 százalékos csökkenése mellett az általános autóforgalom és az utcai bűnözés csökkenése is kimutatható. A cél elérni Oslo szintjét, ahol 2019 -ben egyetlen halálos gyalogosgázolás sem történt.
A Vision Zero kezdeményezés nem csak itt népszerű, több európai nagyvárosban is hasonló koncepción dolgoznak, de van, ahol ez évek óta működik. Az autósközpontú társadalmak ideje egyértelműen lejárt, a kontinenst nagyvárosai kerékpársávok létesítésében, autók bizonyos területekről való kitiltásában és a gyalogos infrastruktúra fejlesztésében látja a jövőt. Persze Budapesten fényévekkel le vagyunk maradva, mert amint ilyen törekvésnek látjuk nyomát, megjelennek a negatív visszhangok, hogy az autósoktól van elvéve minden.
Pedig a belvárosi gépjárműforgalom dominanciájának csökkentése igenis egy sokkal zöldebb, valamivel tisztább és élhetőbb várost eredményez, a belvárost körülvevő helyeken való sebességcsökkentés pedig kevesebb balesetet okoz. A bíztató eredményeket látva a londoni városvezetés ígéretet tett arra, hogy a gyalogosokat központba állító pilotprojektet kiterjesztik, elsősorban az alacsonyabb forgalmú városrészekben.
Azért van magyar példa a közlekedés drasztikus megváltoztatására, csak máshogy…
Persze attól, mert Budapesten frászt kapnak az autósok attól, ha nem a kilencvenes évek trendjeit követjük, még nem jelenti azt, hogy nincsenek innovatív magyar törekvések. A Magyar Közút például elég régóta egy izgalmas projekt részeseként Győrben teszteli a car-to-x kommunikációt, mely 5G technológián alapul, sőt, megkerülhetetlen eleme. Miután az 5G nagyon is valós, és konkrétan működő dolog, már nincs végre technológiai akadálya annak, hogy az autók egymással, közlekedési lámpákkal, más navigációs rendszerekkel tartsanak folyamatos kapcsolatot. Ehhez széleskörű együttműködés szükséges a az autógyártók, az autóipari háttérfejlesztők, az útkezelők, és a mobilszolgáltatók között. Nagyon úgy tűnik, hogy mindenki partner ebben, tehát erről az oldalról sincs komoly akadálya az előre lepésnek.
Egy nagyon való példa, hogy ez miért lehet olyan jó dolog: Ha egy autó jégfoltra fut, a menestabilizáló pedig ezt érzékeli, akkor azonnal küldheti a veszélyjelzést a környezetében közlekedő más autóknak, akár közvetlenül, akár mobilneten egy központi feldolgozón keresztül, utóbbi esetben akár eljuthatnak a GPS-adatok a navigációs rendszerekhez is. Így mindenki megkapja a figyelmeztetést, aki arra jár. Hiába vannak önvezető autók, hiába büszkélkednek a gyártók az önvezető technológiáikkal és a biztonsági kütyükkel, nem tudnak mindent és mindenkit hibátlanul érzékelni, viszont akkor, ha mindenki kommunikál mindenkivel, máris sokkal behatárolhatóbb, sőt, mi több, hajszálpontosan meghatározható, hogy mi-merre van.
De van másik példa is: A közeledő mentőautó, ahelyett ami most megy, hogy villogva és zajongva behajt a piroson a veszélyes kereszteződésbe, ahol haladna a forgalom, inkább jelet küld az okoslámpának, hogy zöldet kér az útvonalán, a lámpa pedig még mielőtt váltana, minden járművet értesít, hogy piros lesz. Eközben a zebra felé közeledő, zenehallgatásba és Messengerezésbe feledkező gyalogos mobiljára azonnal érkezik az értesítés, hogy mentő halad át a közelében, figyeljen oda. Nagyszerűen hangzik ugye? Ez nem mese, hanem a jövő!
Persze nem csak Londonban és a magyar tesztpályákon, tervezőasztalokon zajlanak ezek a törekvések, hanem mint fentebb írtuk, más nagyvárosokban is. Hogy egy európai példát mondjunk, ott van Bécs ahol olyan új közlekedési koncepciót léptettek életbe, amely akár alapjaiban változtathatja meg a városi közlekedést és amúgy a városi létezést is. Többek közt kitiltották az átmenő forgalmat a belvárosból, és nagyon hibás (tipikusan pesti) tévképzet az, hogy majd “nem szállít a kenyeres autó pékárut, és nem lesz áru a boltban.” A célforgalom, mint az áruszállítás, józan paraszti ésszel is felfogható szükséges dolog.
De ott van például San Francisco is, ahol a legikonikusabb, a világutazó bloggerek és életmód-magazinok utazás rovatainak legmeghatározóbb utcájából, a Market Street -ből tiltották ki az autókat, mondván, a rengeteg turista miatt itt amúgy sem lehetett normálisan közlekedni, a dugóban pöfögő autók pedig köztudottan sokkal szennyezőbbek és károsabbak azoknál, amelyek folyamatosan tudnak haladni. Emellett pedig 1 év alatt több mint 120 közlekedési baleset történt a zsúfolt utcán, ennek javarészt gyalogosok és biciklisek voltak az áldozatai. A Market Street forgalomcsökkentésével végre megvalósítható lesz a bicikliutak leválasztása a járdától, ami ugyancsak nagyon balesetveszélyes volt eddig, mert csúcsidőben óránként 650 bringás és félmillió gyalogos is végighalad ezen az utcán.