Az elnevezését a Stonehenge után kapta, nem véletlen. A Manhattanhenge egy évente kétszer előforduló nagyon látványos esemény, és mivel ilyen ritka, minden évben turisták és fotósok ezrei állnak lesben, hogy a pár perc katarzis élményről csináljanak egy fantasztikus fotót, majd elárasszák vele az internetet. Sajnos az időjárás néhányszor közbeszól, de mivel minden évben május 29-30-ra, illetve július 11-12-re esik így azért van némi esély arra, hogy sikeresen megörökítsék.
„A manhattani kelet-nyugati irányú utcák valójában 29 fokos szöget zárnak be a kelet-nyugati iránnyal (tehát az utcák nyugati vége a 299 fokos, a keleti vége pedig a 119 fokos irányba mutat. Ennek megfelelően a lenyugvó nap útban a nyári napforduló felé május 28-án látható az utcák vonalában, majd a napfordulót követően, a nyugati (270 fokos) irányhoz visszatérve július 12-én ismét feltűnik. Hasonlóan, a napkelte a téli napfordulótól egyenlő távolságra, december 5-én és január 8-án látható az utcák vonalában.” – Wikipédia
A kifejezés 2002-ben került a köztudatba, Neil deGrasse Tyson, az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikusa egyik fő küldetése volt, hogy népszerűsítse a város utcáinak és felhőkarcolóinak fekvéséből adódó különleges eseményt. A dolog tulajdonképpen tök mesterséges, hisz a nap épp úgy kel, és épp úgy nyugszik mindig, csupán az évek alatt felhúzott ezernyi felhőkarcolótól ez nem látszik. Kivéve ezen a két napon, akkor viszont igen különleges szögből.
Napjainkra már nem csupán egy szép esemény, hanem valódi őrület. Manhattanban a 42. utcában a Grand Central pályaudvar felüljáróját, a Tudor City felüljárót, Manhattanon kívül pedig Long Island Cityben a Gantry Plaza State Parkot részesítik előnyben, ezekről a helyekről a legszebb, illetve innen a legjobban befotózható. Ezeken a helyszíneken ilyenkor százak gyűlnek össze, gyakorlatilag a járdákon táboroznak le, majd a meteorológiai naplemente előtt 20-25 perccel megkezdődik a csodálatos show.
A zebrákon minden zöld jelzésnél az utca közepére tódulnak az emberek, hogy fotózhassanak párat, de az nem tart túl sokáig, rengetegen ragadnak a piros jelzés ellenére az úttesten, ezekben a percekben Manhattan közlekedése teljes káoszba fullad, minden megállni kényszerül, ez ellen pedig nem tesz senki semmit. Nem azért, mert nem tudnának, hanem nem is akarnak. Mivel ez egy nagyon népszerű esemény, meghagyják a turistáknak és a fotósoknak a fantasztikus élményt. A közepében lenni bizonyára felemelő lehet, az is lehet, hogy mi nem kattintanánk egyet sem, csak élveznénk.
Miután vége, perceken belül összepakolnak a fotósok is, és a teljes felszerelésükkel indulnak haza kidolgozni a legjobb fotóikat, a turisták képei pedig elárasztják a közösségi médiát. Nem sokkal később a közlekedés is helyreáll, már amennyire az állandóan dugult New Yorkban kellős közepén helyre tud állni.
(Forrás: Tinkmara.com, Wikipédia | Fotók: Unsplash)
