Ahogy az általunk ma használt általános internetet, úgy a metaverzumot is szabályozni kell majd valamilyen módon. Megakadályozni az esetleges bűncselekményeket nem könnyű feladat a digitális térben, és mind tudjuk, hogy az internet legális, “fehér” oldala csak a jéghegy csúcsa, ami a felszín alatt van, az maga a borzalom, minden szörnyűséggel, amit el tudsz képzelni, meg amit nem. Azzal sem nagyon tudnak mit tenni… De mit kezdenek majd “az új internettel?”
Könnyen meglehet, hogy a Zuckerberg féle Metaverzum sosem lesz olyan monumentális, akár a Facebook, sőt, lehet, hogy az egészből még jópár évig semmi sem lesz, de jogos a feltételezés, mi van, ha egyszer csak a kapujában találjuk magunkat? A Metaverzum lesz az a hely, ahová elmenekülhetünk a mindennapi gondjaink elől, vagy éppen kiléphetünk kicsit a túl unalmas valós életünkből, és egy olyan közegben élhetünk egy kicsit, ahol ugyanúgy “bármit megtehetünk.” Annak tudatában azonban, hogy ez nem a fizikai valóság, és emberből vagyunk, valószínűleg sokkal bátrabban fogunk őrült ötleteket végrehajtani, akikben pedig lakozik egy kis gonoszság, ki tudja meddig mehetnek majd el. De hogy állítják meg ezeket az embereket? Hogy fognak nagy és elszabadult szadista tömegeket kontrollálni, ha úgy adódik?
Jelen pillanatban olyan akadályok állnak a projekt előtt, mint a jelenlegi számítógépes architektúrák kapacitásának határai, a VR-, és haptikus eszközök funkcióinak hiányosságai, illetve az egyes gyártók VR eszközei közti átjárhatóság hiánya, ami igencsak megnehezíti a szabad mozgásteret ebben a virtuális világban. A Web3 platformok (a Web3 -ről a Quubit írt év elején egy nagyon részletes cikket, amit die kattintva tudsz elolvasni), mint a Decentraland, a The Sandbox, az Upland, Voxels, az Alien Worlds (csak hogy a legnagyobbakat említsük) és még néhány kisebb vállalat megalapította az OMA3 (Open Metaverse Alliance for Web3) elnevezésű szövetséget, ezzel együtt a Metaverzum Szabvány Fórumot (Metaverse Standards Forum), mely az átjárhatóság alapvető szabályait jelenti majd. Ez egyrészt gátat szab annak, hogy például a Zuckerberg által megálmodott Metaverzum monopóliummal bírjon, másrészt olyan digitális valóságot építenek fel együtt, mely elvileg a felhasználók érdekeit is szolgálja. Ezutóbbi célkitűzésre baromi kíváncsiak vagyunk.
A SzevaszFaszi tőled is függ. Segíts egyszeri, vagy rendszeres támogatással:
Az itt létrejövő avatárok mögött mind-mind hús-vér emberek lesznek, és a valódi pénzük elköltésétől a munkavállalásig, illetve a számtalan virtuális szórakozási lehetőségig minden lehetőséget megkapnak majd, hogy felhúzzák a második életüket. Azonban nem csak valódi cégek fognak megtelepedni a metaverzumban, hanem még az is előfordulhat, hogy kormányok, akiknek azonban, hozva a sztenderedeket a való életből, merőben eltérhet a véleményük és az elképzelésük, és az lehet, hogy kicsit sem lesz sem szórakoztató, sem építő jellegű.
Annak ellenére, hogy a fentebb felsorolt cégek mindegyike nagyon szigorúan jár el, ha bűncselekményre utaló jeleket lát, vagy olyan viselkedésformákat, amik nagyon károsak mások számára, rendszeresen előfordulnak szexuális zaklatással és diszkriminációval kapcsolatos esetek. Ezek nem csak megbotránkoztatást és felháborodást váltanak ki, de pszichológiailag az áldozatoknak éppen olyan megterhelő, akár a való életben. Ez az esetszám azonban nem sokkal nagyobb, mint amit a valóságban tapasztalhatunk, de a felhasználói létszám és a platformok fejlődésének köszönhetően akár sokal durvulhat a helyzet, és nem biztos, hogy meg tudja majd állítani bárki ezeket a folyamatokat. Szerintünk épp olyan óvatosan kéne kezelni a metaverzummal kapcsolatos fejleményeket, előrelépéseket és információkat, mint például az állítólagos UFO-akták, hogy a legegyszerűbb példával éljünk.
Nina Jane Patel ppéldául a Meta platformján szembesült azzal, hogy mennyire gátlástalan világ ez, a Horizon Venues egyik helyszínén történt egy súlyos incidens, férfi avatárok egy csoportja körülvette az ő képmásáról alkotott avatárt, és agresszíven fogdosni és zaklatni kezdték. A Meta Horizonja rendelkezik beépített védőmechanizmusokkal ilyen esetekre, például lehetséges egyfajta biztonsági buborékot alkotni a karakterek köré, ahol nem léphetnek interakcióba velük a többiek, de sokan nem tudják ezeket helyesen, a megfelelő időben és szituációkban használni. Nyilvánvalóan egy ilyen inzultus élőben sokkal megrázóbb, de a virtuális formája sem elfogadható. Biztos, hogy ilyenkor nem az egyes rejtett vagy kevésbé nyilvánvaló funkciók próbálgatására összpontosít egy nő, hanem a menekülésre, és ez teljesen természetes emberi reakció.
Dél-Koreában például már hivatalos ügyes intézésére is lehet használni a web3 világát, és az ottani tapasztalatok szerint ezen a felületen megnőttek az erőszakos cselekmények. Ennek folyamán augusztusban bemutatták az első változatát annak a törvényjavaslatnak, ami a metaverzum megregulázására készült. Ez elsősorban a fiatalok védelmét, a hitelességet, az adatok biztonságának garanciáját, a magánélet tiszteletben tartását helyezi fókuszba.
Sőt, ami még ennél is elképesztőbb, hogy konkrét büntetőügy, aztán börtön lett az egyik ilyen eset vége. A helyzetet súlyosbította, hogy a férfi egy népszerű metaverzum platformon kiskorúakat(!) zaklatott. Tinédzserektől csalt ki félmeztelen képeket és obszcén jellegű beszélgetéseket folytatott velük, és tekintve, hogy ott is nagyon szigorú törvények vannak a kiskirúak védelmére, nem volt kérdéses, hogy rács mögé jut ez az ember. Ez bár még mindig kevés ahhoz, hogy általános következtetést vonjuk le, valós veszélyt jelenthet amiatt, mert a chat alapú szöveges kommunikációról hirtelen egy virtuális valóságban találjuk magunkat. Ez a fiatalok tekintetében, mivel kevésbé óvatosak, még rizikósabb.
Egyáltalán nem lehet tudni arról, hogy ki és hogyan, milyen eszközökkel és milyen eredményesen, valamint milyen keretek között fogja bárhogy szabályozni a web3 működését, hogy ne egy törvényen kívüli digitális vadnyugat részesei legyünk. A Sydney-i Egyetem etikával foglalkozó professzora, Edward H. Spence úgy vélekedik, hogy a valódi személyeket reprezentáló avatároknak nem csak erkölcsi jogot kell biztosítani, de az erkölcsi jogokat be is kell velük tartatni. Ebben szerepük van a platformot építő vállalatoknak, dizájnereknek és programozóknak egyaránt, hogy milyen biztonsági funkciókkal tudják ellátni a virtuális világot, ami egyértelmű és félreérthetetlen szituációkra határozott, megkerülhetetlen és pontos választ ad, legyen az bármilyen törvénysértés vagy bűnözési forma. Ha ezek ütköznek az univerzális erkölcsi szabályokkal, akkor pedig a morális elveknek kell elsőbbséget kapniuk. Nagyon egyet tudunk érteni vele!
Az univerzális erkölcsi szabályokat pedig az Alan Gewirth amerikai filozófus által megalkotott, az Általános Következetesség Alapelve (PGC) lehet a kulcs, ami az emberi jogok iránti tiszteletre alapszik, kiindulópont lehet egyes emberi tevékenység engedélyezhetőségének felmérésében, beleértve a virtuális világokban zajló eseményeket is.
(Forrás: Rakéta)