Hivatalosan is átadták a Mol Campust, amelyben a vállalat 2500 munkatársa fog dolgozni. A 143 méter magas épületet tavasztól a nyilvánosság is látogathatja, helyet kapott az épületben egy kilátóterasz is.
A Kopaszi-gáton viszonylag hamar megépülő Mol Campus Magyarország legmagasabb épülete, amely a kilátóterasz mellett két étteremmel és Fresh Cornerrel várja a vendégeket, illetve maga az irodaház az eddig 8 különböző telephelyen dolgozó 2500 kollégáját is. Ezzel a Molnál céges szinten olyan gyakran emlegetett hatékonyságot növelik a munkavégzésben.
A belső terek a legmodernebb szemléletmód szerint kerültek kialakításra, tervezésekor figyelembe vették az az ABW (Activity-Based Workplace) modellt, ami azt jelenti, hogy egy-egy munkavállaló adott feladatától függően maga dönthet a munkakörnyezetéről, és ezt bármikor rugalmasan változtathatja. Emellett persze a fenntarthatóságra is kiemelt figyelmet fordítottak, ezért például 900 négyzetméternyi napelemet, a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszert, valamint a szürkevíz újrahasznosítását feldolgozó rendszert alakítottak ki az épületben.
„Ez a jövő épülete. Diófát az ültet, házat az épít, aki bízik a jövőben. Ezt az épületet nem magunknak, hanem a jövőnek, a jövő generációjának és a jövő dolgozóinak építettük. Azt szeretnénk, ha ők vennék birtokukba és vinnék tovább a Mol sikerét a következő évtizedekben. Ebben az épületben minden a dolgozókról szól, a szerethető közösségi terek, a kollaboratív munkakörnyezet és a fenntartható megoldások is.” – mondta Hernádi Zsolt az átadón.
Az irodaház összesen 143 méter magas, 247 méterrel a tengerszint felett, 86 000 m² nettó alapterületével 12 focipályányi területen helyezkedik el, nyilván felfelé, és a munkaállomások 86 százaléka természetes fényt kap. A Mol Campus minden tekintetben kiemelkedő, szó szerint, ezzel elég sok budapesti lakos pedig nem ért egyet, mert szerintük nem áll jól a fővárosnak egy ilyen rendkívüli módon kiemelkedő irodaház.
Ehhez kapcsolódik ez a korábbi cikkünk, ami a főváros és a magasházak témáját feszegeti:
Mi a baja a fővárosnak a magas épületekkel?
Mi például imádnánk, ha Magyarországon is érvényt kapnának a felhőkarcolkók. De valamiért az erre legalkalmasabb település, Budapest, nagyon nem szeretne ilyennél válni. Ez nem csak a városvezetésen, hanem a lakosság elfogadásán is múlik. Legutóbb 2009-ben volt szó egy igazán magas toronyról, akkor Finta József építész mutatta be a Rendőrpalota mellé tervezett „tűtorony” pontos (néhány vélemény szerint inkább pontatlan) tervrajzait.
(Forrás: Player)
