Amikor a nanotechnológiát említjük, a legtöbben a jövő technológiájára gondolnak, sci-fi és más ilyen jellegű filmek jutnak az eszükbe, laborok, ahol a tudósok kis petri csészékkel foglalatoskodnak. Pedig ez nem így van, a nanorészecskék világa már régen itt van, közülük is a nanoezüstöt használjuk a leggyakrabban. Sajnos azonban kiderült, hogy a spermiumokra nagyon nincsen jó hatással – ahogyan sok egyéb sejtre sem. A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember van a segítségünkre.
Nanoezüst?
Fura, de tény, hogy a nanorészecskék világa most is jelen van a mindennapjainkban. A nanoezüst kiemelkedik ezek közül is, főként antibakteriális tulajdonságai miatt. Mivel ezt a lehetőséget hordozzák – a nanoezüst, vagyis a 100 nanométernél kisebb ezüstrészecskék elpusztítják a kórokozókat – így érthető, hogy elég sok dologban hasznosítjuk őket. A csomagolóanyagok innovációja is ezzel az anyaggal valósulhat meg, de a textilipar is előszeretettel alkalmazza, sőt, a vegyi és kozmetikai ipar is – gondoljunk csak az izzadásgátlókra. A nanoezüst tehát az életünk része, de azzal, hogy képes kiirtani a baktériumokat, sajnos más sejtekre is ártalmas lehet. Kínai tudósok egy csoportja éppen ezért a spermiumokra gyakorolt hatását is tesztelte.
Rendszeres olvasó vagyok,
Lesújtó
Attól függően, hogy mekkora mennyiségű nanorészecskének, és mennyi ideig tették ki a spermiumokat (a kísérletben 60 perc volt a leghosszabb kitettség), a spermiumokra gyakorolt romboló hatás egyre durvábban fokozódott. Jellemzően a spermiumok fejét érte a károsodás, ahol az örökítőanyag is található, és sajnos a DNS-t is érintette a károsodás. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csak a férfiak termékenységét sodorhatja veszélybe a nanoezüstnek való hosszas kitettség, hanem az esetlegesen megfogant magzat esetében is növekedhet a genetikai problémák kialakulásának esélye.
Lépések?
A feketeleves a dologban az, hogy nem nagyon tudjuk kikerülni a nanorészecskékkel való érintkezést, hiszen annyira a mindennapjainkba ivódtak. Más oldalról kell hát közelíteni, és gondoskodni kell arról, hogy a lehető legtökéletesebben működjön a spermatogenezis, vagyis a spermiumok képzése, hiszen így minimalizálható a veszteség, amit a roncsolás okoz.
Ehhez tápanyagokra van szükség, melyeket ma már pusztán az étkezésből fedezni a legtöbb esetben nem lehet, így sokan a férfivitaminok felé fordulnak. Ez jó ötlet, hiszen komoly segítséget is tudnak nyújtani, de ehhez mindenképpen szerves kötésben kell tartalmazzák az anyagokat, vagyis -citrát és -glükonát kötési formákban, és komplexnek is kell lenniük. Mindkét tényező a hasznosulás miatt fontos, előbbi akár 80%-kal is javítja az egyes anyagok felszívódását. A komplexitás pedig azért is fontos, mert így minden olyan anyaghoz hozzájuthatunk, mely a termelést segíti elő, és azokhoz is, melyek a spermiumokat védik a külső behatásoktól, amire a fenti tények ismeretében szükségük is van.
Kapcsolódó:
Merevedési gondokat is okozhat a koronavírus
Sajnos már egy ideje tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a férfiak termékenysége az utóbbi években jelentősen csökkent. Míg 10 évvel ezelőtt 200 millió/ml spermiumszám számított normálisnak, ez mára csupán a fele, és a termékenység alsó határa is 50 millió/ml-ről 25 millió/ml-re csökkent. A csökkenések ellenére pedig a meddő férfiak száma évről évre rohamosan emelkedik.
