Legutóbb Portugália jelentette be, hogy Belgium, az Egyesült Királyság és más országok példáját követve kísérletet tesz a négynapos hét bevezetésére. A négynapos munkahét körüli vitákat először a COVID-19 járvány indította el, a munkavállalók és a munkáltatók újragondolták a munkahelyi rugalmasság és a juttatások fontosságát. Az elképzelés egyszerű: a munkavállalók heti négy napot dolgoznának, miközben ugyanannyi fizetést és juttatást kapnának, de ugyanannyi munkaterhelés mellett.
A munkahetet csökkentő vállalatok így kevesebb értekezlettel és több önálló munkával működnének. A négynapos munkahét hívei szerint (akik a munkavállalók termelékenységének és a munka-magánélet egyensúlyának jövőjeként üdvözölték a bevezetését) a dolgozók elégedettsége és a termelékenység is nő. A szakszervezetek is csatlakoztak ehhez, Európa-szerte felszólították a kormányokat, hogy vezessék be a négynapos munkahetet. De mely országok fogadták el az ötletet, és hogyan áll a dolog eddig?
Belgium négynapos munkahetet vezet be azoknak a munkavállalóknak, akik ezt akarják
Belgium lett az első európai ország, amely törvénybe iktatta a négynapos hetet. A belga munkavállalók 2022 februárjában jogot nyertek arra, hogy a szokásos öt nap helyett négy napban teljesítsék a teljes munkahetet fizetésveszteség nélkül.
Az új törvény tavaly november 21-én lépett hatályba, és lehetővé tette a munkavállalók számára, hogy eldöntsék, hogy heti négy vagy inkább továbbra is öt napot dolgoznak-e. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebbet fognak dolgozni – egyszerűen csak kevesebb napba sűrítik a munkaidejüket.
Alexander de Croo belga miniszterelnök reméli, hogy a változtatás segít rugalmasabbá tenni a hírhedten merev belga munkaerőpiacot, és könnyebbé teszi a családi élet és a karrier összeegyeztetését, emellett dinamikusabb gazdaságot is remél a döntéstől.
Az Eurostat 2021 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a 20 és 64 év közötti korcsoportban 100 belga közül csak mintegy 71-nek van munkája, ami kevesebb, mint az eurózóna 73 körüli átlaga, és 10 százalékponttal kevesebb, mint a szomszédos országokban, például Hollandiában és Németországban.
Mi a helyzet Portugáliával?
A kontinens más kísérleti programjainak sikerét követően Portugália is belevágott, és csatlakozott a négynapos hét koncepciójával kísérletező országok egyre bővülő listájához. A június elején bejelentett, kormány által finanszírozott kísérleti projekt keretében 39 magáncég jelentkezett a 4 Day Week Global nonprofit érdekvédelmi csoporttal partnerségben a kezdeményezéshez.
A részt vevő vállalatoknak a “100:80:100 modellt” kell követniük – az idő 80 százalékában a fizetés 100 százaléka, cserébe a legalább 100 százalékos termelékenység fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásért. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai közül Portugáliában a harmadik leghosszabb a munkahét, mivel az emberek 72 százaléka heti 40 óránál többet dolgozik – derül ki a kísérletet felügyelő londoni és readingi egyetemek által összeállított jelentésből.
Az Egyesült Királyságban máris “rendkívül sikeresnek” nevezték a kísérletet
Az Egyesült Királyságban a négynapos munkahét hat hónapos kísérleti szakaszát lefolytató vállalatok most azt tervezik, hogy a rövidebb munkahetet állandóvá teszik, miután a kísérletet “rendkívül sikeresnek” nevezték.
Több tucat vállalat vett részt a hat hónapos kísérleti programban – a legnagyobb ilyen jellegű programban -, amelyet tavaly júniusban indítottak el, hogy megvizsgálják a rövidebb munkaidő hatását a vállalkozások termelékenységére és a munkavállalók jólétére, valamint a környezetre és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását.
Mintegy 61 brit vállalat és több mint 3300 munkavállaló jelentkezett a programra, amelyet a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem, a Boston College kutatói, valamint a 4 Day Week Global és más érdekvédelmi csoportok, például a 4 Day Week UK Campaign és a brit Autonomy irányítottak.
A kísérletben részt vevő vállalatok nagy többsége – mintegy 92 százaléka – úgy döntött, hogy a próbaidőszak után is megtartja a négynapos munkahetet, és a kísérleti projektet “jelentős áttörésként” értékelték az év elején. Az új portugáliai kísérlethez hasonlóan az alkalmazottaknak a “100:80:100-as modellt” kellett követniük.
Skócia és Wales is csatlakozik
Skóciában 2023-ban kezdődik egy kormányzati kísérlet, míg a walesi kormány májusban bejelentette, hogy szintén fontolgatja a négynapos munkahét kísérletét. A döntés a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) kampányígéretének betetőzése volt, és nem mellesleg mintegy 10 millió fonttal támogatja a résztvevő vállalatokat. A dolgozók munkaidejét 20 százalékkal csökkentik, de nem szenvednek majd anyagi hátrányt emiatt.
A kormány a döntését a skót Institute for Public Policy Research (IPPR) által nemrégiben végzett közvélemény-kutatással támasztotta alá ezt, amely szerint a válaszadók 80 százaléka rendkívül pozitívan állt a kezdeményezéshez. A válaszadók szerint a program nagymértékben javítaná egészségüket és boldogságukat.
Skócia Izlandra és az ott elért jó eredményekre mutatott rá, mint nagy érvre, amiért megkockáztatták a négynapos munkahét bevezetését. Néhány skót vállalkozás már beindította saját rövidített munkahét kísérleti programját, sőt, olyan is van, aki a sikeres tesztek után meg is tartja azt. Többek közt a glasgow-i székhelyű UPAC Group is, mely nemrégiben közölte, hogy alkalmazottai egy sikeres kísérleti program lefuttatása után négynapos munkahétben dolgoznak tovább, ugyanolyan fizetés mellett.
Walesben a Senedd (walesi parlament) petíciós bizottsága január 24-én azt javasolta a walesi kormánynak, hogy az ötletről szóló jelentés közzétételét követően vezessen be kísérleti programot. Jack Sargeant, a Senedd képviselője és a bizottság elnöke a Nation.Cymru weboldalnak elmondta, hogy Walesnek élen kellene járnia a négynapos hét bevezetésének vizsgálatában. Véleménye szerint ez legalább olyan merész, mint amikor a történelemben az ötnapos hétért, a fizetett szabadságért és a táppénzért küzdöttek.
A walesi kormány mérlegeli a kísérlet lehetőségét, miután a jövő nemzedékek biztosa jelentést készített, amely azt javasolta, hogy először közszférában próbálják ki a négynapos munkahetet.
Spanyolországban is megkezdődik a kísérlet
Miután a Más País nevű kis baloldali párt tavaly bejelentette, hogy a kormány beleegyezett a négynapos munkahetet bevezető szerény kísérleti programjukba, Spanyolország decemberben elindított egy nagyobb projektet ezzel kapcsolatban. A kísérleti program a kkv-kat segíti abban, hogy legalább fél nappal csökkentsék a munkahetet, de mindenképp a fizetések csökkentése nélkül, a produktivitást jelentősen megnövelve.
A kísérleti projekt célja, hogy teszteljék, vajon növelhető-e a termelékenység. A csatlakozó cégek 10 millió eurós kormányzati alapból kaphatnak támogatást, de meg kell tervezniük a termelékenység növelésének olyan módjait, amelyek kompenzálják az adott óraszámra jutó bérköltségek emelkedését – közölte a spanyol ipari minisztérium.
De ezeknek komoly feltételei is vannak: ezeket a fejlesztéseket (mármint a termelékenység növelésének módját) egy éven belül végre kell hajtani, a vállalatnak pedig legalább két évig a programban kell maradnia. A kísérleti program első évében a kormány részben finanszírozza a bérköltségeket, és segít a hatékonyságot javító képzések finanszírozásában is. Továbbá a programban csak teljes munkaidős, állandó szerződéssel rendelkező munkavállalók vehetnek részt.
Izland: A négynapos munkahét egyik legrégebbi haszonélvezője
Izlandon 2015 és 2019 között a világon szinte elsőként, kísérleti jelleggel 35-36 órás munkahetet vezettek be (a hagyományos 40 óráról lecsökkentve), anélkül, hogy a bérek arányosan csökkentek volna. A tesztfázisban mintegy 2500 ember vett részt. A minőségellenőrzés biztosítása érdekében az eredményeket a brit Autonomy és az izlandi nonprofit Fenntarthatóságért és Demokráciáért Egyesület (ALDA) elemezte.
A kutatók sikeresnek nevezték a kísérleti programot, és az izlandi szakszervezetek a munkaidő csökkentéséről is sikerrel tárgyaltak. A tanulmány jelentős változást eredményezett tehát Izlandon is, ahol a munkaképes lakosság közel 90 százaléka csökkentett munkaidőben dolgozik. A kutatók megállapították, hogy a munkavállalók stressz szintje és kiégési esélye jelentősen csökkent, valamint javult a munka-magánélet egyensúlya is.
Svédország vegyesen reagált a négynapos munkahétre
Svédországban 2015-ben vegyes eredménnyel tesztelték a teljes fizetéssel járó négynapos munkahetet. A javaslat az volt, hogy a nyolcórás munkanapok helyett hatórás munkanapokat próbáljanak ki fizetésveszteség nélkül, de nem mindenki örült annak, hogy pénzt költenek a kísérletre. Még a baloldali pártok is úgy vélték, hogy túl drága lenne ezt nagy léptékben megvalósítani.
Pozitív eredményeket tapasztaltak azonban egy egyetemi kórház ortopédiai osztályán, ahol 80 ápolót és orvost állítottak át a hatórás munkanapra, és a kieső idő pótlására új munkatársakat vettek fel. Az egészségügyi személyzet reakciója pozitív volt, ugyanakkor a kísérletet sok kritika érte, és nem hosszabbították meg.
Néhány vállalat, például az autógyártó Toyota azonban úgy döntött, hogy megtartja a csökkentett munkaidőt a dolgozóinak, és ez náluk például azóta is sikeresen zajlik. Az autógyár már 10 évvel ezelőtt eldöntötte, hogy ezt teszi a dolgozóival, és a korábbi kritikák ellenére mindvégig kitartott a döntés mellett.
Finnországban nem vezették be, de nem is akarták
Finnországban a széles körben elterjedt állításokkal ellentétben nem vezették be a négynapos munkahetet és nem is nagyon szándékoztak. Bár év elején nemzetközi lapok cikkeztek róla, a finn kormány szerint ez álhír volt. Ez azért is érdekes, mert egyébként a jelenlegi miniszterelnök, Sanna Marin 2019 augusztusában tweetelt az ötletről, de a kormány napirendjére végül sosem került fel az ügy.
Német start-upok kísérleteznek a rövidebb munkahéttel
Németországban van az egyik legrövidebb munkahét európai átlagban. A Világgazdasági Fórum (WEF) adatai szerint az átlagos heti munkaidő az országban mindössze 34,2 óra. A szakszervezetek ennek ellenére mégis a munkaidő további csökkentését követelik. Az IG Metall, az ország legnagyobb szakszervezete is rövidebb munkahetet követelt, azzal érvelve, hogy ez segítene a munkahelyek megtartásában és az elbocsátások elkerülésében.
A Forsa felmérése szerint a megkérdezettek alig több mint háromnegyede mondta, hogy támogatja, hogy a kormány vizsgálja meg a négynapos hét esetleges bevezetésének lehetőségét. A munkáltatók közel fele (46 százalék) azt mondta, hogy “megvalósíthatónak” tartja a négynapos hét kipróbálását saját munkahelyén is.
Azt azonban még nem lehet tudni, hogy egy ilyen intézkedés bevezetésre kerül-e, vagy hogy megvitatják-e. Egyelőre főként a kisebb induló vállalkozások kísérleteznek a rövidebb munkahéttel.
A japán nagyvállalatok belevágnak
Más országokban, például Japánban a nagyobb vállalatok merészkednek erre a területre, miután a japán kormány 2021-ben bejelentette, hogy tervbe vette a munka és a magánélet jobb egyensúlyának megteremtését az egész országban.
Japánban a nagyobb vállalatok egyenesen rajonganak az ötletért, miután a japán kormány 2021-ben bejelentette, hogy tervbe vette a munka és a magánélet jobb egyensúlyának megteremtését az egész országban. Mint azt egy korábbi cikkünkben korábban kifejtettük, Japánban feltörekvő üzletembernek lenni például egy igazi öngyilkos küldetés, és ott a munkamorál is egészen más, ha az a dolgozóra van bízva. Nem félnek a kiégéstől, még akkor is, ha valós veszélyt jelent ez rájuk nézve.
Az Unilever jelenleg Új-Zélandon próbálja ki a rövidebb munkahetet
Eközben Új-Zélandon az Unilever fogyasztási cikkeket gyártó óriáscég 81 alkalmazottja jelenleg egyéves kísérletben vesz részt a négynapos munkahét bevezetésével, teljes fizetés mellett. Mint azt Nick Bangs, az Unilever Új-Zéland ügyvezető igazgatója elmondta, a céljuk az, hogy a teljesítményt a teljesítmény, nem pedig az idő alapján mérjék a jövőben. Úgy gondolják, hogy a régi munkamódszerek elavultak és már nem felelnek meg a vállalat céljainak.
Erős érdeklődés az USA-ban és Kanadában
A Qualtrics felhőszoftver-gyártó cég felmérése szerint az amerikai munkavállalók 92 százaléka támogatja a rövidített munkahetet, még akkor is, ha ez hosszabb napi munkaidővel is járna. A megkérdezett munkavállalók a jobb mentális egészséget és a nagyobb termelékenységet említették a vélt előnyök között.
Négyből három munkavállaló (74 százalék) szerint ugyanannyi munkát négy nap alatt is el tudnának végezni, de a legtöbben (72 százalék) azt mondják, hogy ehhez a munkanapok hosszát növelni kell valamennyire.
Kanadában az Indeed globális munkaközvetítő ügynökség kutatása szerint a kanadai munkáltatók 41 százaléka a COVID-19 járványt követően alternatív, hibrid munkarendeket és új munkastílusokat fontolgat. Az Indeed 1000 kanadai irodai dolgozót foglalkoztató munkáltató körében végzett felmérése szerint a több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok 51 százaléka “valószínűleg bevezetné a 4 napos munkahetet”.
Összehasonlításképpen, a 100-500 főt foglalkoztató közepes méretű szervezetek 63 százaléka állítja, hogy kész lenne rövidebb munkahetet bevezetni, míg a kanadai teljes munkaidőben dolgozók többsége (79 százalék) szintén hajlandó lenne az ötnapos munkahetet négynaposra rövidíteni – derül ki a Maru Public Opinion új jelentéséből.
Összességében úgy tűnik, hogy a négynapos munkahét lassan, de biztosan egyre nagyobb teret nyer világszerte. Szerinted Magyarországon van bármilyen realitása ennek az elkövetkezendő években?
(Forrás: euronews.com // Borító: @anniespratt)