Összehasonlításképp: a Paksi Atomerőmű kapacitása 2000 MW. Szóval ennek a két és félszeresét lenne képes megtermelni a főváros, ha a lehető legtöbb, jó fekvésű épület tetején napelem lenne.
Ezek az adatok a Budapest Szolár Térkép összeállításakor derültek ki, amit ezen a linken bárki elérhet. A térkép színekkel jelöli az egyes háztetők hőtérképét-benapozottságát, ebből kikövetkeztethető, hogy a háztető melyik részét érdemes felszerelni, és ebből a rendszer kiszámolja, hogy az adott épületen mekkora a beépíthető felület és az mennyi energiát tud termelni, viszont hiányzó adat sajnos, hogy mennyi pénzbe kerül beüzemelni, és pontosan mennyi idő alatt térül meg. Reméljük a későbbiekben ezt majd pótolják.
Vannak nagyfelületű épületek, amelyikeknél érdemes lenne átgondolni, hisz például a Városháza 1.520.400 kWh/év áramot tudna termelni, a Papp László Sportarénánál 2.817.200 kWh/év mennyiséggel lehet számolni, és a Puskás Arénában is nagy potenciál van 26874 m2 -nyi napelemmel beépített területtel és 5.972.000 kWh/év megtermelt energiával.
Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke azonban valamelyest pótolta a térképről hiányzó adatokat. Mint elmondta, átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év a megtérülési mutató, ami a megnövekedett energiaköltségek miatt egyre vonzóbb, főleg a nagyfogyasztók, többnyire cégek esetében.
