Az adathalmaz egyre csak gyűlik és gyűlik, időről időre újabb megoldásokat kell találni a tárolására. Belegondolni is félelmetes, mi volna, ha a ma ismert internet elődjének bármely része nyomtalanul eltűnne. Éppen ezért a techóriások mindent megtesznek ennek biztonságáért, és a legelképesztőbb helyekre rejtik el az adatainkat.
A másik óriási gond ezekkel az iszonyat nagy szerverparkokkal, hogy egyáltalán nem környezetbarátak, működtetésük pedig igen nagy energiával jár. Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium 2016 -os becslése szerint amerikai szerverparkok 350 millió terrabájtos kapacitású termei hetvenmilliárd kilowattórányi áramot ettek meg évente, amely önmagában az Egyesült Államok teljes lakossági fogyasztásának az 1,8% -a volt. Szerencsére már a legtöbb mamutvállalat komoly energiát és tervezői erőforrást fektet abba, hogy olyan épületeket alakítsanak ki és ezeket olyan áramforrással lássák el, amik kissé klímabarátabb, ökológiailag kevesebb kárt okoznak.
A Facebook újonnan törekszik arra, ha valahová indokolt egy újabb szerverparkot telepítenie, úgy tegye, hogy a környezeti hatásokat kihasználva jelentős energiát takarítson meg. Az egyik ilyen például a Svédországban található, Luleå -i terem. A 75 ezer lelkes városka mellett szól, hogy nyár közepén sincs melegebb 15-20 foknál, a leghidegebb téli hónapokban pedig a -40 körüli hőmérséklet sem elképzelhetetlen. Itt azért jóval kevesebbet kell törődni az ekkora energiaforrás legnagyobb mumusával, a hűtéssel.
Eközben a Microsoftnál:
A cégnek is egyedi ötlete támadt a szerverparkok hűtésére, bár ez még mindig kísérleti fázisban van, és mi nem is vagyunk biztosak benne, hogy a legbiztonságosabb megoldás. A Natick nevű, 2015 óta alacsony fordulatszámon működő projekt annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehetne a tengerbe süllyeszteni az adatközpontokat. Ez szerintük azért remek ötlet, mert mint köztudott a víz remekül elvezeti a hőt, tehát az állandó hűtése megoldott volna, és a működtetését is tudnák garantálni megújuló energiaforrásokkal, szélerőművel vagy a hullámok energiáját felhasználó generátorral. Ezzel csak az a gond, hogy egy időtálló, teljesen vízálló, masszív szerkezetbe kell bedugni a szerverszekrényeket.
Mások kifejezetten dizájnos, totálisan energiahatékony adatplázákat telepítenének Svédország észak-nyugati felébe. A Kolos nevű, norvég-amerikai együttműködésben épülő szerverfarm látványtervei napelemtáblákkal megszakított zöld tetőfelületeket ígérnek. Az épület maga is csúcsmodern, és még júniusban sincs sokkal több 10 Celsius-foknál, tehát a hűtésére sem kell annyi energiát fordítani. A másik közkedvelt célpont Izland, ahol ráadásul még az energiaárak is nagyon olcsóak, hisz a szigetországban aktívan használják a geotermikus lehetőségeket. A Landsvirkjun izlandi villamosenergia-termelő válallata például főként ezzel foglalkozik, 18 erőművet üzemeltet és mostanában szerverparkok telepítésén és működtetésén is dolgoznak.
Oké, de hogy lehetnek a már meglévők még zöldebbek?
A meglévő adatközpontok bezöldítése egyelőre még folyamatban van, annyi biztos, hogy a legtöbb nagyvállalat, melyek a világon meghatározó szereplőnek számítanak, mint a Facebook, a Google vagy az Amazon, komolyan foglalkoznak az energiaoptimalizálásával és adatbiztonsággal. Nyilvánvalóan mindegyikük a lehető legjobban titkolózik, hogy milyen megoldásokkal rukkolnak elő, de annyit azért tudni lehet, hogy a terem világításától a hűtővíz-felhasználásig illetve a szerverszekrények és gépek kialakításáig teljesen újragondolják, egészen az alapoktól, főleg azokon a helyeken, ahol nem izlandi és svédországi körülményekkel kell szembenézni, hogy a lehető legkevesebb energiát használják fel a hűtésre, nem kockáztatva a biztonságos működtetést.
Az adatbiztonság alapja pedig az, hogyha kiesik a működésből egy terem, egy másik a világ bármely pontján át tudja venni a szerepét. Erről szól többek közt a Facebook által elindított Open Computer Project mely egy nagy egységekben gondolkodik. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy nem kezeli külön a teret, a szervertermet illetve a szekrényben lakó szervereket. A Facebook kezdeményéhez egyébként a legtöbb nagyvállalat már csatlakozott, és bár messze még a végcél, az biztos, hogy elindultak egy úton. Tulajdonképpen a hatékonyabb rendszerek is hozzájárulnak ahhoz, hogy fenntarthatóbb módon működhessenek ezek a szerverparkok.
Kapcsolódó:
Svájc kitalálta, hogyan maxolhatja ki A NAPELEMEK TELJESÍTMÉNYÉT
Erre a világon nem nagyon gondolt eddig senki. Svájcban megvalósult egy érdekes projekt, és bár tök kézenfekvő, hogy miért teljesítenek sokkal jobban a magaslati víztározókra helyezett, hófedte hegyek közé telepített napelemparkok, eddig a világon senkinek nem jutott eszébe.
(Forrás: Forbes.hu // Borító: TheGuardian.com)
