Az Európai Unió közzétette a természeti sokféleséggel és élelmiszer-termelésre vonatkozó szakpolitikájának fő irányait. Összefoglalva megpróbáljuk elmagyarázni a lényegét.
Egy olyan modellt alkalmazhatunk, mely többet adhat vissza a Földnek, mint amennyit elveszünk, de minimum a lehető legkevesebb természetkárosítást okozzuk a bolygónak. Nem is annyira nehéz ez, csak keretekbe szabott törvényekre és jogszabályokra van szükség, mindennek jogi alapot kell teremteni, illetve az EU lakosságának szemléletein is javítani kell majd. Előbbiek előkészítése zajlik már.
Első körben minimum 30% -al növelni szeretné az EU a szárazföldi és tengeri védett területeket, ezeknek egy jelentős részét fokozottan védetté kell nyilvánítani, ahol nem történik semmiféle emberi beavatkozás. Emellet azt is magába foglalja ez a dokumentum, hogy a növényvédőszerek használatát a felére kell csökkenteni a hatóanyag és mennyiség figyelembevételével, a mezőgazdasági területek 10% -án pedig vissza kell állítani a természetes élőhelyeket.
Az Európai Unió kötelezővé akarja tenni a természetes élőhelyek helyreállítását is. Főleg a lápos, mocsaras, vizes területeket, ugyanis ezeknek a fenntartása az ökoszisztéma szempontjából meglehetősen fontosak. Emellett csökkenteni kell a biomassza energiatermelés célú égetését, illetve a mezőgazdasági területek legalább 25% -án biogazdálkodást kell folytatni. Az új modell arra is kitér, hogy 25 ezer kilométernyi folyószakaszt is helyre kell állítani a közeljövőben. Ezekkel a törekvésekkel maximálisan egyet tudunk érteni, szerintünk is ez a járható út.
Nagyon sok szervezet kongatja a vészharangot Európa-szerte, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezetője is azt mondja, hogy a jövő generációinak a túlélés záloga lehet ez a néhány, ám igen jelentős változtatás. A biológiai sokféleségre az EU 20 milliárd eurót szán, míg a szükséges kutatás és innovációs célokra több mint 10 milliárd eurót. Ezek nagy számok, nagyon reméljük, hogy jó kezekbe kerülnek és hasznát veszik majd az érintett tagállamok. Közös európai érdek, hogy megóvjuk a környezetünket, és visszaadjunk valamint a bolygónak.
Ugyanezt gondolja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója is, aki hozzátette, nem csak környezetvédelmi érdek, de gazdasági érdeke is az Uniónak, hogy megtegye a szükséges lépéseket. „Fel kell ismerni, hogy csak a természetet gazdagítva gazdagodhatunk.” – fogalmazott Sipos Katalin. A WWF korábbi elemzései szerint egyszerűen nem fenntartható jelenleg a rendszer, köszönhetően a felszíni szennyezésnek. Egyes becslések szerint
Európában naponta 275 hektár talaj megy tönkre
és átlagosan 17-szer gyorsabban pusztul a termőtalaj, mint ahogy regenerálódik. A természetes élővilág 85% -a hazánkban leromlott állapotban van.
Sztárok, akik hasonló elvekért küzdenek:
Tudtad, hogy Leonardo DiCaprio, Bruce Willis és Emma Watson is harcol a környezetvédelemért?
Az elmúlt időszakban több híresség felemelte a szavát a környezetvédelem és fenntarthatóság mellett, sőt ennek érdekében komoly lépéseket is tettek. Igaz ez mind a tengerentúli, mind a hazai sztárokra, akik közül sokan mindennapi szokásaikon is változtattak: kerülik a műanyag-csomagolást, figyelnek víz- és energiahasználati szokásaikra, közösségi oldalaikon pedig gyakran beszámolnak tapasztalataikról, hogy követőiket is erre buzdítsák.
(Forrás: Qubit / Borító: Unsplash)
