Hirdetés ▼

Támogatás

Napjaink polihisztorának nagyon határozott véleménye van a mesterséges intelligenciáról

Jövőkutató, a mesterséges-intelligencia egyik úttörője, egyetemi professzor, több cég igazgatója és vezető kutatója. Ilyen háttérrel, elmével, intelligenciával mi Ben Goertzel mindennemű véleményére odafigyelnénk, mert könnyen lehet, hogy igaza van.

Ami a legfontosabb, hogy évszázados távlatokban gondolkodik, nem éppen kis léptekben. Az 52 éves Ben 1998 -ban alapította meg első cégét, az IntelliGenesis -t, ami már akkor a mesterséges-intelligenciával foglalkozott. Konkrétan nem csak egy okos sakkprogramot akart, hanem egy olyan “robot” kifejlesztését tűzte ki célul, mely önmagát fejleszti a gépekkel és emberekkel való kommunikáció során.

(Fotó: Unsplash)

Bár a mesterséges-intelligencia technológiájának ebben a nagyon korai szakaszában nem igazán járt átütő sikerrel, azért csak meghozta számára a sikert a meglepő ötlete. Többek közt az általános technológiai fejlődésnek köszönhetően, illetve azért, mert egy lépéssel a legnagyobb tudósok előtt jár. A SingularityNET-tel először hozott létre mesterséges-intelligencia kereskedelemre szakosodott decentralizált piacteret, majd a Hanson Robotics vezető fejlesztőjeként napjaink leghíresebb Sophia nevezetű robotját alkotta meg.

Sophiáról itt írtunk korábban:

A robotkutya még mindig nagyon gáz, de amit a The Tonight Show -ban láttunk, az mindent felülmúl ” SzevaszFaszi.hu

Minket eddig is halálra rémisztett a furcsán mozgó robotkutya, mert annyira természetellenes az egész, hogy azt egy horrorfilmbe tudnánk elképzelni. Azt hittük rosszabb már nem lehet, pedig igen. A kedélyesen elcsevegő, ugyancsak természetellenes mozgással forgolódó intelligens-robotceleb, aki tényleg elhiszi magáról, hogy sztár (Sophia névre hallgat) duettezett egyet Jimmy Fallonnal. Soha többet!

Miért csinálja ezt valaki?

Igazából a tudós ennek él. A filozófiájának alapja, hogy az emberiség nem a civilizáció csúcsa, csupán az általános intelligencia fejlődésének egyik állomása. Más tudósok két dologgal kapcsolatban azonban rendszeresen kritizálják Gortzelt, méghozzá azzal, hogy közel áll hozzá a transzhumanizmus, vagyis a gépi technológia emberekben való felhasználása, illetve egy még veszélyesebb folyamatot támogat, hogy a technológiai fejlődés annyira gyors ütemre kapcsol, hogy megjósolhatatlan, nem csak a következő lépés, de a végeredmény is. Ebből könnyedén következtethetünk arra, hogy azért aggódnak, hogy a “robotok nehogy átvegyék az uralmat”.

Most akkor leváltanak minket a robotok, vagy sem? ” SzevaszFaszi.hu

Jelenleg úgy áll a dolog, hogy a munkahelyek 5% -át elvehetik a robotok hamarosan. Sőt, 2020 -ban az aktív munkavállalók 75% -át már a digitális világban sokkal otthonosabban mozgó Y-generáció teszi ki, ami jelentős előrelépés az eddigiekhez képest.

Míg a jövőkutató így hisz a mesterséges-intelligenciában, és azokat az értékeket vallja amiket fentebb írtunk, addig Elon Musk nagyjából őrültségnek tartja mindezt. Szerinte nem szabad túl nagy teret engedni a mesterséges intelligenciának, mert valós veszélyt lát benne.

Musk nyilvánvalóan sok szempontból alaposan végiggondolta ezt a kérdést, de azt hiszem, nagyon korlátozott a látásmódja. Nagyon ragaszkodik ahhoz, amit Nick Bostrom gondol az mesterséges intelligenciáról, és amit olyan kiválóan leírt a Superintelligence című könyvében. Bostrom szerint a mesterséges intelligencia nem más lesz, mint egy olyan racionális valami, ami a leghatékonyabban törekszik a céljai elérésére, akármik is legyenek ezek a belé programozott célok, és mindezt egy nagyon egysíkú gondolkodással. Mivel az emberi értékek zavarosak és megfoghatatlanok, minden kísérlet, ami arra irányul, hogy ezeket beprogramozzák egy mesterséges intelligenciába, eltéveszti a házszámot, és ez egy olyan mesterséges intelligenciához vezet, amely szigorúan a céljai elérésére törekszik, és amelyet azért hoztak létre, hogy olyan feladatokat végezzen el, ami az emberek szerint túl piszkos.

Ugyanakkor én úgy vélem, hogy ez a megközelítés nagyon limitáltan gondolkodik az intelligenciáról, és arról, hogyan működik a világegyetem. Én teljesen máshonnan indulok ki. Szerintem alapszinten a tudat és az együttérzés számít a világegyetem kulcsfontosságú tulajdonságainak. Egy cél pedig olyasmi, ami egy időre meghatározhatja az AI viselkedését, de nem az az intelligencia esszenciája. Egy cél teljesítése csak egy a sok közül, amire egy intelligencia képes, és a célok és objektívák megváltoztatása szintén az intelligens gondolkodás természetes aspektusa.

Az én véleményem az, hogy ha létrehozzuk a mesterséges intelligenciát, ami értelmes kommunikációt tud folytatni az emberekkel, és az érzelemgazdag, praktikus, intellektuális egyszerre, és úgy neveljük őket, hogy pozitívak, együttérzők legyenek, akkor valószínű, hogy pozitív és együttérző dolgokat fognak tenni, és olyan lesz a fejlődésük, mint az emberi evolúció. Ha így lesz, akkor a létük radikálisan pozitív lesz minden ember és érző lény számára.

De ebben az üzletágban nincs garancia semmire. Nagy a bizonytalanság. Ha ez valakinek kényelmetlen érzéseket okoz, akkor az a következő pár évtizedben – amikor a szingularitás egyre közelebb kerül hozzánk – nagyon kényelmetlenül fogja érezni magát.

A Player részletes interjút készített ezzel a különös emberrel. Szóval ha érdekel, hogy még miket mondott Ben Goertzel, ide kattintva olvashatod el >

(Borító: Unsplash // Julian Schröpel)

⬇ Oszd meg a barátaiddal is!


Kapcsolódó cikkeink ▼