A huszadik század elején még annak örültek a világ nagy részén, hogy a heti 6 napos, napi 10 órás munkaidőt felváltotta a 40 órás munkahét. Ez főleg az ipari forradalommal esik egybe, amikor is a gépesítés lehetővé tette, hogy kevesebb emberi erőforrásra legyen szükség egy adott munka elvégzéséhez. Így gondolta a századelő meghatározó angol közgazdásza, John Maynard Keynes is, aki azt jósolta egy 1930 -as tanulmányban, hogy 2030-ban már csak heti 15 órát kell majd dolgoznia az embereknek.
Bár mint láthatjuk, 2022 -ben is messze járunk még a heti 15 órás munkától, azt azért már elértük, hogy számos országban próbálkoznak a 4 napos munkahét megvalósításával. Ezt a folyamatot a pandémia gyorsította fel azzal, hogy sok munkáltató már most is home office -ra állította rá, akit csak lehet. Ezzel kapcsolatban az Angus Reid Intézet 2020-ban végzett felmérése szerint a kanadaiak 53% -a úgy látja, hogy a harminc órás munkahét nem egy ördögtől való dolog, sőt, több ember között lehetne elosztani a munkát, és a csökkenő munkanélküliség mellett egy-egy munkavállaló például több időt tölthetne a családjával.
2021 -ben a Microsoft Japan élesben is kipróbálta a gyakorlatot, egy teljes hónapig minden péntekre munkaszüneti napot rendelt el úgy, hogy a munkavállalók ugyanúgy megkapták a bérüket, ugyanazt az összeget, mint amit a gyakorlat bevezetése előtt. A cég arról számolt be, hogy több mint 40% -al nőtt a hatékonyság, a munkavállalók kipihentebbek és motiváltabbak lettek. De Új-Zéland miniszterelnöke is nyíltan beszélt arról, hogy a négynapos, hatórás, rugalmas munkahét jelentheti a jövőt számukra is. Spanyolország ennél is tovább ment, a kormány idén márciusban tett egy bejelentést, hogy várhatóan szeptemberben elindul egy hároméves, 50 millió eurós költségvetésű program, 200 vállalat és 3000–6000 dolgozó részvételével. Közben és a végén is majd a hatékonyságot fogják vizsgálni. A programban résztvevő cégek minden átállási költségét állja az állam, az egyetlen kikötés csupán az, hogy úgy álljanak át 40 -ről 32 órára, hogy nem bocsátanak el senkit.
A munkavégzés a mai formájában biológiailag és társadalmilag is fenntarthatatlan. Az európai gazdaságok nem versenyezhetnek Kínával, ahol több órát dolgoznak kevesebb pénzért. Azért kell tennünk, hogy jobb körülmények között dolgozhassunk.
nyiltakozta a spanyol baloldali Más País párt vezetője, Íñigo Errejón a Time-nak.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy nem a heti 40 órás keretet kell lecsökkenteni, hanem ezt sokkal rugalmasabbá tenni, illetve visszaszorítani a túlórákat, arról nem is beszélve, hogy a home office mennyire előnyös, ugyanis az ingázás idejét megspórolja a munkavállaló, azt az időt is a családja társaságában töltheti. Összességében már csak arra van szükségünk, hogy a munkáltatók felismerjék az ezekben rejlő lehetőségeket.
Erről egyébként Spanyolországban sincs teljes egyetértés a pártok között. Mivel Spanyolország hátulról a második a produktivitását tekintve, és a pandémia okán az 1930-as évek polgárháborúja óta a legnagyobb visszaesést produkálta a gazdaság, egyesek úgy gondolják, ez csak rontana a helyzeten, mások pedig éppen úgy vélik, hogy mikor, ha nem most lépnek egy merészet? Ezzel növelve éppen a produktivitást. A madridi Complutense Egyetem közgazdászainak januárban megjelent tanulmánya szerint ha 2017 -ben meglépték volna ezt, az 560 ezer új állást, országosan 3,7 százalékos béremelést és a GDP 1,4 százalékos növekedését jelentette volna ezidáig.
A spanyol ötlet ellenzői szerint csak a juttatások emelik a produktivitást, de ezt cáfolja az Oxfordi Egyetem Jóléti Kutatóközpontjában tett tanulmány is, ami kimutatta, hogy a dolgozói (mentális) jólét és a produktivitás között sokkal nagyobb az összefüggés, mint eddig hitték, és ehhez drasztikus bérnövekedés sem szükséges. Jan-Emmanuel De Neve, a központ igazgatója megerősítette, hogy a British Telecom telefonos ügyfélszolgálat dolgozóin végzett kutatás azt a végeredményt mutatta, hogy ha egy dolgozó jól érezte magát, mert nem volt túlhajszolt, jutott ideje a családra és a hobbijára, éppen a 4 napos munkahét miatt, 13% -os produktivitás növekedést jelentett a hét végére.
Egy másik érdekes példa erre a berlini székhelyű Awin nevű cég, mely online marketinggel foglalkozik, a pandémia kezdetén egyre több munkát kapott, és észrevették, hogy a dolgozói produktivitás jelentős mértékben csökken. Ekkor azt javasolták, hogy pénteken délben mindenki hagyja abba a munkát és törődjön a családjával, pihenjen, vagy foglalkozzon valami olyannal, ami boldoggá teszi. Mivel ez elég pozitív eredményeket hozott, 2021 -ben kihirdették hivatalosan is a négynapos munkahetet, és állítólag a dolgozók mostanra hallani sem akarnak a régi módszerről. Szerencséjükre a vezetőség részéről ilyen törekvés nincs, viszont annyiban módosult, hogy akár kétszer fél napot is kivehetnek a dolgozók, és nem feltétlen a pénteket muszáj kivenni a hétvégén kívül, hanem bármelyik választott nap lehet az. Komolyabb logisztikai folyamat, a beosztásokon főállásban dolgozik valaki, de állítólag megéri.
Nagy-Britanniában a szakszervezetek mellett a legnagyobb ellenzéki erő is azon dolgozik, hogy valahogy áttuszkolja a brit parlamenten a négynapos munkahét koncepcióját, ezzel a GDP 10% -os növekedését várják 2030 -ig, ami több mint 200 milliárd fontos emelkedést jelent. Viszont itt egyelőre nem várható komolyabb fordulat az ügyben, mert egyáltalán nincs egyetértés még egy kísérleti időszakra sem, mint ahogy a spanyoloknál.
Magyarországon egyelőre csak túléljük a pörgős munkaheteket:
Ez a pörgős munkanapok 10 túlélési stratégiája
Napóleon és Churchill például szunyókáltak egyet délután, hogy bírják a melót, úgyhogy ha ők megtették, te miért nem? Csak az első lépést kell megtennünk, hogy napközben bűntudat nélkül fél órát szundítsunk, vagy épp az ellenkezőjét, egy órát edzéssel töltsünk. De azután már könnyebb mint hinnéd, és egyszerűen szokássá válhat, ha elég kitartó vagy.
(Forrás: Yale Egyetem, Time magazin, TRTWorld, Qubit // Borító: @charlesdeluvio)