Ezek a járművek, akárcsak az emberi sofőrök, egy nap elkerülhetetlenül egyedül lesznek felelősek a másodpercek töredékei alatt hozott döntésekért, amelyek életet menthetnek vagy halált okozhatnak. Elkerülhetetlenek lesznek azok az esetek, amikor valaki kárt szenved, valakit pedig megment az autó. Ebben az esetben milyen emberi preferenciáknak kell alakítaniuk azokat az algoritmusokat, amelyek eldöntik, hogy mit tegyen az autó? A Quartz magazin ezt a témát járta körül.
A téma egyes olvasóink számára megrázó lehet!
Az MIT Media Lab kutatói úgy találták, hogy a válasz erre egészen más lehet, attól függően, hogy a világ melyik tájáról nézzük ezt a kérdést. Az Egyesült Államokban, Franciaországban vagy Japánban egészen már elvek érvényesülnek, reményeik szerint „egy globális beszélgetést fog indítani, hogy kifejezzük preferenciáinkat az erkölcsi algoritmusokat tervező vállalatoknak és az azokat szabályozó politikai döntéshozóknak”. Az emberiség történetében még soha nem engedtük meg, hogy egy gép a másodperc tört része alatt, valós idejű felügyelet nélkül, önállóan döntsön arról, hogy ki éljen és ki haljon meg. Pedig ez határozza majd meg a jövőnket.
Kutatók egy csoportja 2016-ban egy érdekes felmérést és tanulmányt végeztek ezzel kapcsolatban. Ez 13 olyan „forgatókönyvet” hozott létre, amelyben az emberek egyik vagy másik csoportja számára elkerülhetetlen a halál, amikor egy autó fékrendszere meghibásodik. A példa nagyon bizarr, de a tanulmány szempontjából fontos. Az egyik csoport lehet három idős ember, akik átkelnek egy utcán, míg a másik két felnőtt és egy gyerek egy autóban. Az ötlet az volt, hogy kiderítsék, milyen etikai ösztönöket fejeznek ki az emberek, amikor szembesülnek ezekkel a dilemmákkal. A felmérésben 233 országból mintegy 2,3 millióan vettek részt, és 40 millió döntést hoztak. A legalább 100 válaszadóval rendelkező 130 ország válaszainak elemzését a Nature tudományos folyóiratban tették közzé. A kutatók úgy találták, hogy a válaszok alapján az országok nagyjából nyugati, keleti és déli csoportokba sorolhatók, amelyek között egyértelmű különbségek vannak.
Fiatalok vs. idősek
A nyugati csoport, amely az Egyesült Államokat, Európa nagy részét, valamint az afrikai nemzeteket, például Kenyát és Dél-Afrikát foglalta magába, kifejezetten a gyermekek megmentését részesítette előnyben. Kanada a 29. helyen állt a fiatalok megmentését illetően, az Egyesült Királyság a 34., Dél-Afrika pedig a 38. helyen.
A keleti klaszter, amelybe a hierarchikus normák által formált országok tartoztak, mint például Kína, Japán és Dél-Korea konfuciánus értékei, valamint a társadalmilag konzervatív közel-keleti és dél-ázsiai országok, ahol a társadalom idősebb tagjainak tiszteletét hangsúlyozzák, nagyobb valószínűséggel részesítették előnyben az idősek megmentését a fiatalokéval szemben. Ami a fiatalok megmentését illeti az idősekkel szemben, Kína (115. hely), Dél-Korea (110. hely), Japán (103. hely) és India (99. hely) az utolsó helyhez közel állt az ilyen irányú preferencia kifejezése tekintetében.
Több ember megmentése
A nyugati klaszter országai általában több ember megmentését támogatták. Az Egyesült Államok például a 14. helyen állt az élmezőnyben, amikor több embert akartak megmenteni, míg Japán (117.) és Kína (113.) a másik végletet képezte. A kutatók szerint az individualista kultúrákból származó résztvevők nagyobb valószínűséggel értékelték a több ember megmentését.
A keleti csoport legtöbb országa erősen preferálta a gyalogosok életének megmentését – az összes nemzet közül Japán végzett az első helyen, amelyet szorosan követett Jordánia, Palesztina és Irán. A nyugati országok lakói kevésbé akarták megmenteni a gyalogosokat, mint az autóban utazókat.
Eközben a latin-amerikai országokat, Franciaországot és a francia befolyás alatt álló nemzeteket magában foglaló déli klaszter erősen preferálta a nők megmentését a férfiakkal szemben. Franciaország a 2. helyen áll a nők megmentését illetően, szemben Németországgal (74.), amely a nyugati csoportba tartozik. A keleti nemzetek szintén nem részesítették előnyben a nők megmentését, ami a társadalmi berendezkedést valamint a nők jogait tekintve egyáltalán nem meglepő.
Egy adott földrajzi klaszterben nem minden ország viselkedik ugyanúgy, és egyes országoknak vannak közös jellemzői más klaszterek országaival. Például, amikor a gyalogosok vagy az autóban utazók megkíméléséről van szó, Japán végzett az első helyen annak alapján, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az utcán tartózkodó emberek megmentésére, mint bármely más válaszadó ország. Ezzel sokkal inkább hasonlított Norvégiára (13. hely), mint ázsiai versenytársára, Kínára (116. hely), mely az autósok életét mentené meg a gyalogosokkal szemben.
Bár a kutatás fontos, Bryant Walker Smith, a kolumbiai Dél-Karolinai Egyetem jogászprofesszora szerint ritka, hogy egy jármű ilyen bináris választási lehetőséggel szembesüljön. Általában véve az autonóm önvezető járművek várhatóan sokkal biztonságosabbá teszik majd az autózást és alapjában véve a városi közlekedést, mint amilyen most.
Edmond Awad, a jelentés egyik szerzője reméli, hogy a kutatás segíthet az embereknek mélyebben elgondolkodni nemcsak az autonóm vezetésről, hanem arról is, hogy kinek az értékei alakítják a mesterséges intelligenciát. Az egyéni és kollektív kultúrák közötti megosztottság „vitathatatlanul a legfontosabb, amit a döntéshozóknak figyelembe kell venniük” – mondta, hozzátéve, hogy „ez az individualista és kollektivista kultúrák közötti megosztottság fontos akadálya lehet az egyetemes gépi etikának”.
Kapcsolódó:
Nagyon nehéz megjósolni az autózás jövőjét
Sőt, egyre nehezebb. Az autógyártók kísérleteznek különböző hajtásláncokkal, önvezető technológiákkal, akkumulátorokkal. Ezek vagy előrelépést mutatnak, vagy semmi forradalmit nem hoznak. Vagy fizikai akadályai vannak, vagy az előállítási költségek rúgnak olyan nagyra, hogy nem érdemes kereskedelmi viszonylatban gondolkodni.
(Forrás: qz.com // Borító: @darshan394)
