A dán Henning Larsen iroda nyerte el a Hyldager negyednek a fejlesztését, melynek alapja, egy olyan, a természetet előtérbe helyező városrész, amelyet a helyi vízrendszerek, a fák elrendezése és a környező táj térbeli logikája alakít ki.
Albertslundban a természet szerves részét képezi a mindennapi életnek. Az új Hyldager negyed a dán főváros peremén fekszik majd, ott, ahol a város találkozik a vidékkel, sűrű növényzet és a tájat jellemző jellegzetes nyárfa-gyűrűk veszik körül.
Tőle északra fekszik a történelmi Vridsløselille falu, jellegzetes kanyargós utcáival és kis léptékű építészetével. Keleten a Hyldagerhallen máris a környék fontos találkozási pontjaként szolgál. A nyertes pályázat egy olyan új városrészt hoz létre, amelyet ez a környezet alakít, egy a tájhoz kötődő helyet, ahol különböző lakástípusok, generációk és életmódok egyaránt megtalálják a helyüket.
A városrész összterülete 32 375 m², és körülbelül 300 lakást, egy közösségi házat és kávézót, haszonkertjeit, üvegházakat, egy megőrzött fákból álló körön belül elhelyezkedő erdei játszóteret, valamint egy központi tavat foglal magában, amely egyaránt szolgál tájékozódási pontként és esővíz-elvezető rendszerként is.
Albertslund egy olyan városként képzeli el magát, amelyet a gyermekek és a természet számára építettek. Természetesen a jövőben is megőrzik a jellegzetes nyárfa-köröket és a lehető legtöbb meglévő fát, azzal a céllal, hogy a kerület területén a zöldterületek aránya körülbelül 60% legyen, ugyanannyi, mint a tágabb értelemben vett önkormányzati területen. A közterek három koncentrikus körben vannak elrendezve: a középpontban egy találkozóhely minden lakos számára; a középső körben összekapcsolt udvarok, amelyek a szomszédos lakóépületeket szolgálják ki, ugyanakkor az egész közösség számára is rendelkezésre állnak, a külső peremen pedig egy körbefutó természetvédelmi terület, amely menedéket nyújt a zajtól, miközben természeti élményeket is kínál.
Az esővíz-gazdálkodás teljes mértékben beépül a terület természetes domborzatába: a felesleges vizet összegyűjti, szűri, majd a folyóba vezeti. A Vejleå-patakot újra kanyargósabbá alakították, hogy a víz mélyebbre hatoljon a területre, így változatos partvonalakat, természetes tereket és látható vízi elemeket hozva létre az egész területen.
Bár a fejlesztés formáját a természet határozza meg, inspirációját Vridsløselille jellegéből meríti. A falu tanyáiból kiindulva a Hyldager negyed kisebb csoportokból álló együttesként épül fel, amelyek együttesen változatos, de jellegzetes lakóövezetet alkotnak. Minden csoport egy-egy sajátos jellegű területhez kapcsolódik, ahol az építészet és a táj egymással, valamint a környező kontextussal párbeszédbe lép.
A negyed szívében egy nagy, autómentes városi tér egyesíti a jellegzetes elemeket: a Hyldagerhallent, az új közösségi házat (Hyldagerhuset) és egy központi tavat. A tó egyszerre szolgál találkozási helyként, játékos tájelemként és éghajlati alkalmazkodási eszközként: látható módon kezeli az esővizet, és egész évben életet és változást kölcsönöz a helynek.
Nem csak a tájrendezésre, de az épületek elrendezésére is nagy figyelmet kellett fordítani a tervezés során. A Vridsløselille-hez legközelebb fekvő városi házak a falu stílusát idézik meg nyeregtetős formáikkal, tégla- és vakolt homlokzataikkal, valamint jellegzetes méretarányukkal. Az erdőházak alacsonyabb épületek a délkeleti sűrű zöldövezetben, olyan természetes anyagok felhasználásával, amelyek beleolvadnak a tájba. A dombházak magasabb épületek nyugati irányban, amelyek zajvédelmet nyújtanak a környező autópályáktól, miközben kilátást nyújtanak a fák alkotta körökre és a mögöttük elterülő nyílt tájra.
Ezek a glamping házak is egészen természetközeliek:
GLAMPING HÁZAK Quebec erdeiben
A quebec-i Bourgeois Lechasseur építészeti iroda teljes magasságú tükörfalakat épített be ezekbe a félreeső faházakba, hogy visszatükrözzék a környező erdőt. Igen, tudjuk, minden kritika jogos, ami ebben a pillanatban fogalmazódik meg benned… De próbáljuk meg csak építészeti szempontból értékelni 🙂
