Ha “öregebb” figura vagy, biztos láttál már az utcán furán kinéző srácokat, a hosszú nadrág a bokáig ér csak, ha rövid gatyát vesz akkor meg sípcsont középig húzza a zoknit, feltűnő pulóverben vagy pólóban jár, de ami állandó, az a különleges csuka, amire általában nem sajnálják a pénzt. De kik ők, mik ők, miért alakult ez ki és miért olyan érdekes, hogy erről írjunk?
A XXI. századi sneakerhead kultúra alapja egészen az ’50 -es évekig vezethető vissza. Az NBA, ami alapját adja ennek a stílusnak, melynek szerves része a cipő, másodsorban a szettjeik többi darabja. Az 50′ -es évekig ’gym shoe’-nak, ’tennis shoe’-nak, azaz torna- vagy teniszcipőnek hívták azokat a lépőket, amiket ma a srácok hordanak, csak annyit változott, hogy sokkal inkább a dizájn a lényeg és nem az, hogy pörgős kosármeccseket bírjanak ki.
A 70′ -es évek környékén olyan márkák kezdtek el teljesítményre kihegyezett cipőket készíteni mint a Converse, Nike, Puma, Adidas, Pony, Pro Keds, az akkori NBA sztárjátékosok a szabadtéri pályákra jártak ki dobálni, a srácok pedig ott lógtak a kerítések és a fák ágain, hogy lássák a legmenőbbeket. Akkoriban Harlem volt a melegágya annak, hogy megteremtsék a kosaras stílust. Ennek a környéknek a fiatalok körében nagy szerepe volt, az utcai kultúra más néven “streetwear” is innen indult annak, amit ma ismerünk.
Innen indulunk témánk fő szereplői felé. A sneakerheadeket több különböző csoportba sorolhatjuk, mind nagyon érdekes, de ami inkább közel állhat az idősebb korosztályhoz, az a hipszter kultúra, amiről szintén megejtünk néhány szót, illetve mutatunk pár arcot, hogy jobban behatárold miről is van szó pontosan, amellett, hogy esetleg arcszőrzetet tekintve ihletet is kapsz.
A legkeményebb Hypebeast arcok általában nagyon-nagyon sok pénzt ölnek a szettjeikbe. Elsőként csapnak le a legjobb darabokra, képesek órákat sorban állni az üzletek előtt, és a KLEKT keresőjét lesik, hogy a legfrissebb Supreme pólót vagy sapkát, Adidas Yeezy, vagy Nike Air Jordant vásárolják meg, ahol az “ár szerint növekvő” nem véletlen nem létezik, forróbb lépők például 300 euró alatt nincsenek. De ezek a srácok nem csak a cipőkért vannak oda, hanem a különböző ruhadarabokra sem sajnálják a pénzt, a Yeezy Season póló, Off White pulcsi, vagy Fear of God farmer alap kellékek.
Vannak akik csak cipőket gyűjtenek, őket nevezik Fast Fashion Hypebeast -nek. Csak a csuka OG, minden más Bershka, Zara, Pull and Bear, ami persze úgyszintén nem olcsó cucc, de nem a szubkultúra szerves részei. Ezek a srácok egy komoly ízületi gyulladás lehetőségével játszanak, mert a téli mínuszokban is kint a bokájuk a nadrág alól.
A 18 alattiak körében is nagyon beindult a magyarországi sneaker fan kultúra, figyelik az idősebb társaikat, milyen csukát hordanak, milyen új pulcsit szereztek be, és bár anya meg apa fizeti a szettet, mindig tudnak újat mutatni. Sokszor vádolják ezeket a kölyköket, hogy nem is igazán vágják ezt az életérzést, de ez nem is gond, épp elég, ha tetszik nekik. Ezek a srácok, míg nincs saját munkájuk és fizetésük, általában reseller manőverekkel próbálkoznak, azaz adják és veszi a Yeezyket, hogy egy még menőbbre és még frissebb lépőre váltsák.
A kosaras Sneakerheadek egy külön alfaja a stílusnak. Csak egy részük vágja az NBA minden új cipőjét, és csak egy kisebb részük játszik néha napján valamelyik közeli street pályán, vagy általában ismeri a sportot. De vannak akiknek csak rohadtul tetszik az egész, valamiért közel érzik magukhoz, ezért előszeretettel hordják a Jordan brandet. A fiatalok ikonjai Lebron, Kobe, Kevin Durant, az idősebbek pedig szívesen emlékeznek vissza a 80′ -as és 90′ -es évek nagy sztárjaira és az akkori NBA hangulatra, ezért megrögzött rajongói Michael Jordannek, Scottie Pippennek vagy Dennis Rodmannek. Utóbbinak különleges stílusával elég nagy szerepe volt a sneakerhead kultúra kialakulásában.
A legkeményebb resellerek konkrétan embereket képesek bérelni, akik helyettük állnak a sorban egy-egy limitált lépőért, általában fel sem próbálja ezeket, csak továbbadja több pénzért mint amennyiért vette. Jól lehet vele keresni, cipőben nem válogat, pénznemben is csak néha. De ha esetleg az offline üzletben nincs is egy új darab, akkor akár órákig képes csekkolni a webshopot és nem riad vissza attól sem, ha 1 pair/customer kijelentéseket lát.
A Gourmand srácok kicsit öregebbek és nem igazán érdeklik a túlhájpolt cipők, inkább a ritkaságokat keresi, mint az Asics, Diadora, Saucony, Karhu, ritkább New Balance, ehhez a pinrollozott farmer és valamilyen különleges zokni, amit mindenki láthat. Ezek kicsit idősebb figurák, sok pénzzel, nem ritkán hipszter-szakállal. Igazi stílusikonok, valódi egyéniségek. Teletolja az Instát a fotókkal, amiken a cipőkkel a lábán pózol, és a fontos, hogy nem a vitrinbe pakolja, hanem tisztességgel hordja, persze közben nagyon vigyáz rá. A sneaker fanok igazi nagykutyái.
Ami viszont még érdekesebb, az a hipszter-kultúra, ezek a figurák sokrétűek, kifinomultak, bár tény, nagyon furák. A stílus egészen 1940 -ig vezethető vissza, a hipszter mint kifejezés is innen ered a jazzklubok közönségére utalva. Sok mindent át is hoztak ebből a korból. Okos, kulturált emberek, sok mindenhez értenek, a klasszik hipszter szívesen pörget egy régi DC képregényt, tudja, hogy mit mondott múlt héten Jay-Z, imádják a technológiát, csípik a régi dolgokat a 80′ -as évekből. Nagyon érdekes személyiségek, szívesen olvassák a mobilon a Dazed Digitaltól, a Vice Magazine -ig mindent, ami elég infót ad át nekik a világról. Ha munkára gondolnak, semmiképp nem a gyárban egyenruhában, attól konkrétan a hideg veríték jön rájuk, sokkal inkább valami kreatív melóról álmodnak, ahol a saját egyéniségükkel alkothatnak.
Az 1977-es Jazz: A History című könyvben Frank Tirro így tekint vissza ezekre a srácokra:
A hipszter egy underground figura. Amorális, anarchista, úriember, és annyira túlcivilizált, hogy az már dekadens. Mindig tíz lépéssel előre jár.
1999 -ben egy másik könyv szerint:
inkább egy póz, mint egy attitűd
a 2000 -es évek elején pedig úgy írt róluk egy amerikai újság, hogy:
felmosórongy-frizurájuk van, retró kézitáskákkal járnak-kelnek, mobiloznak, európai cigit szívnak, és büszkén lépdelnek platformcipőkben, miközben egy Che Guevara életrajz kificcen a táskájukból.
Az oldschool autókat bírják a legjobban, a kalap, sapka és kendő nem idegen, sőt, majdnem kötelező kellék, amennyiben nem épp kopaszra nyírt fejjel élik meg a stílust. Bírják a Sneakerhead kultúrából ismert lépőket, de nem szégyellik, ha egy egyszerűbb Converse vagy Adidas tornacipő van a lábukon. Könnyű őket összekeverni a geek arcokkal, de nem azok. A hipszter imád mászkálni és bulizni, gyakorlatilag sajátjuknak tekintik a világot, bárhol feltalálják maguknak, és abszolút nem zenei stílus szerint dönti el, hogy hallgatja, hanem egyszerűen csak jó, vagy nem, legyen szó rockról, jazzről, rapről de az öregebbek még a klasszikust is szívesen hallgatják.
A legismertebb öltözködési forma ugyancsak sokban hasonlít a Sneakerheadek -hez, ők is a pinrollozott farmert hordják, a pólóik nyaka pedig jócskán ki van vágva, főleg lefelé, mint amennyire indokolt lenne. Ha nincs rajtuk sapka, akkor vagy a kócos esetleg egy oldalra fésült hajuk látható, vagy épp tök kopaszra nyírják a fejüket, miközben nagy szakállt növesztenek, amit vagy formára nyírnak, vagy hagynak nőni, szabadon.
Pólóikon misztikus, geometriai és pszeudo-szakrális ábrák, például háromszögek, körök, egyebek, a lehető legegyszerűbben és legértelmetlenebbül. Ugyanígy megjelennek olyan különös motívumok (nem csak pólón) mint szarvasok, baglyok, a természet találkozása a természetfölöttivel, plusz a világűr. Az ítéletek nem zavarják őket, megélik a saját style -jukat, és épp ezt élvezik.
Ha pedig máshogy élnéd meg a stílust:
Csúcs karóra és a szuperautó, LEGENDÁK TALÁLKOZÁSA
Az 1930-ban alapított olasz formatervező és karosszériagyártó stúdióból, a Pininfarina és a 200 éves svájci óragyártó a Bovet 1822 remekül kiegészítik egymást. A Pininfarinának olyan kultikus darabokat köszönhetünk, mint az Alfa Romeo Spider és a Ferrari Testarossa, de számtalan modellt terveztek a Fiat, a Lancia és a Peugeot számára is.
(Borító: Unsplash)