Röviden: sokat. Főként az egyenlőség, a természet iránti gondoskodás és az életmód tekintetében. Nyilvánvaló, hogy Svédországnak is vannak hibái és hiányosságai, de általánosságban rendben mennek a dolgok. Itt az ideje, hogy megnézzük, mit tanulhatunk Svédországtól. Készüljetek fel egy közhelyekkel teli cikkre!
Munka magánélet egyensúly
Az egyik legjobb megoldásukra konkrétan egy külön kifejezést is alkottak, ez pedig a “Fika”. Bár nagyon viccesen hangzik magyarul, a lényege nagyon is komoly, és az a helyzet, hogy szerintünk ezt mindenkinek meg kéne ismernie és alkalmaznia Svédországon kívül is. A fika egy kimondottan svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok, vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Márpedig a gyerekek körében is igen közkedvelt szokás.
Lagom
A második svéd “divatszó”, amelyből tanulhatunk, a lagom. A lagom egyenlő a boldog élet kulcsával. Nem lehet szó szerint lefordítani, de annyit jelent, hogy “nem túl sok, nem túl kevés – éppen elég”. Ezt a mértékletességet lehet “unalmasnak” címkézni, de a mértékletesség és az unalom gyakran boldoggá teszi az embereket. A lagom a lassú életről szól. Kiderült, hogy legtöbben amúgy ezt kimondottan szeretjük, még mi magyarok is.
6 órás munkanap
A tisztánlátás kedvéért: a 6 órás munkanap (még) nem szabvány Svédországban, de rengeteg kísérletezés folyik, és az első eredmények alapján úgy tűnik, hogy ez minden érintett fél számára előnyös helyzet, bár politikai vita azért volt belőle, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. De ebben logika is van, hisz egy 8-9 órás munkanap alatt nem lehetsz mindig olyan hatékony és koncentrált. A 6 órás munkanapban részt vevő alkalmazottak azt jelzik, hogy jobban megtalálták az egyensúlyt a magánélet és a munka között. Látványosan csökken a betegszabadság, és javul a boldogságérzet.
Munkahelyi légkör
Stockholmban a start-upok mintha a földből nőnének ki, hisz minden alap megvan hozzá. A svédországi munkakörnyezet kiváló táptalaja a kreatív és digitális vállalkozásoknak. A Spotify, a Skype és a Soundcloud például csak néhány azon cégek közül, amelyek Svédországban gyökereznek.
Emellett a munkavállalói lét is igen laza, hisz fizetés nélküli szabadságot kivenni, amikor nem marad rendes szabadságod, Svédországban meglehetősen normális dolog. Abbahagyni a munkát időben, mikor a gyerekek kijöjjenek az iskolából, vagy péntek délután korán megállni, hogy a nyaralóba autózhasson, ugyancsak nem furcsa. Egyetlen kolléga sem tesz erre megjegyzést. A rugalmasság azonban mindkét irányba érvényesül: ha fontos határidők vannak, mindenkitől elvárják, hogy felpörögjön. Nyár közepe táján bizonyos cégek néhány hétre bezárnak: “sommarstängt” -ra vagyis “nyári szabadságra”.
Férfi-női egyensúly
Nagyon-nagyon fontosnak tartjuk. A férfi és nő közötti egyenlőség a svéd társadalom egyik alappillére. Svédország volt az első ország a világon, amely a férfiak és nők közötti egyenlőséget jogszabályba foglalta. Nincs szükségük kvótákra ahhoz, hogy nőket vegyenek fel a vezetői bizottságok kulcspozícióiba. Ez magától értetődő. Ezen a férfi/női egyenlőségen kívül ott van a Jante törvény is, amely kimondja, hogy mindenki egyenlő, és senki sem érezheti magát jobbnak, mint valaki más. Erről sokat lehetne beszélni, és bizonyos értelemben nem is feltétlen kell vele egyetérteni, hisz az alapvető felfogás, miszerint nem “érezheted magad jobbnak másoknál” kissé kontraproduktív is lehet. De hát, ha ez náluk működik… A komment szekcióban mindenképp várjuk a véleményed ezzel kapcsolatban!
Szülői szabadság
A 480 nap fizetett szabadságot a gyerek születése után mindkét szülő kiveheti, akár egymással felosztva, de csak úgy, ha minimum 3 hónapig egyhuzamban otthon vannak az új jövevénnyel. Az Economist felmérése szerint amikor 1974 -ben bevezették ezt a jogszabályt, akkor csak az apukák 0,5 százaléka élt a lehetőséggel, ma már az összes szabadság majdnem 25 százalékát férfiak veszik ki. A BusinessInsider pedig arra a megállapításra jutott, hogy ahogy az apukák által otthon töltött idő nőtt, úgy esett vissza a válások száma Svédországban. A szülők könnyedén távol maradhatnak hosszabb időre a munkahelyüktől, majd egyszerűen visszatérhetnek a régi helyükre.
A természet tisztelete
Svédország kapcsolata a természettel egészen más, mint nálunk. Több kilométernyi erdő és tó veszi őket körül, még az olyan nagyvárosokban is, mint Stockholm vagy Göteborg. Ők felismerték, hogy vigyázniuk kell a természetre, és sokkal többet törődnek a környezetükkel.
Allemansrätt
Angolról fordítva: A barangolás szabadsága vagy „mindenki joga”. Ez azt jelenti, hogy jogodban áll, hogy szabadidős és testmozgás céljából hozzáférj bizonyos állami tulajdonban lévő területekhez, tavakhoz és folyókhoz. Felállíthatod a sátrad egy éjszakára bárhol, vagy gyalogtúrázz, kerékpározz, ússz és vitorlázz szabadon a természetben. Nem tilthatja meg neked senki, ahogy azt sem, hogy amit a természet ad, azt leszedd, legyen az bármilyen növény vagy gomba. Viszont az állatokra és halakra ez nem vonatkozik, azokat nem bánthatod és nem ölheted meg.
A közterület-használati jog egyedülálló jog, de ezzel a joggal együtt jár a felelősség is: vigyázni kell a természetre és az élővilágra, és tekintettel kell lenni a földtulajdonosokra és a természetet élvezni vágyó többi emberre. Nem vadászhatsz és nem halászhatsz csak úgy. A Svéd Környezetvédelmi Hivatal (EPA) a “Ne zavarj – ne pusztíts” kifejezésben foglalja össze a közhasználat jogát. Ezt mindig szem előtt kell tartani a svéd természet felfedezésekor.
Napsütés, napsütés, napsütés!
A rövid téli napokon a svédek megtanulták teljes mértékben élvezni a napsütést. Amint kisüt a nap, bármilyen hideg is van, a svédek kimennek a szabadba, és a teraszok pillanatok alatt megtelnek. Tudják, hogy a D-vitamin növeli a boldogságszintjüket. Egyébként kevésbé ragyogó időben is szívesen kimennek. Svédországban nincs rossz idő, csak rossz ruha. Ezt jelenti a közismert mondásuk is: Det finns inga dåliga väder bara dåliga kläder. Néha viccelődve, mert persze nekik is tele a hócipőjük a változékony időjárással!
Sok mozgás
A nap minden órájában láthatunk svédeket edzeni: az erőnléti gyaloglástól a kocogásig, a sífutástól a szabadtéri edzőpályákig. Az átlagos svéd alapvetően szeret mozogni, ellensúlyozva a fent már említett “fika” -t?
Szinte csak csapvizet isznak
Svédországban alig lehet palackozott ásványvizet találni. Miért palackoznák műanyagba azt a szép, friss vizet, ami mindenhol a csapból folyik? Ha Svédországba utazol, akkor kötelező az újrahasznosítható vizes palack. Azt a nagyon iható csapvizet a svéd tavakból szűrik. Ez egyébként az egyik plusz fő indoka annak, hogy környezettudatosan éljenek: természetesen nem akarják beszennyezni a saját ivóvizüket. Ráadásul azzal, hogy csapvizet isznak, rengeteg hulladékot is megspórolnak.
Ráadásul ők is nagyon odafigyelnek arra, hogy ne pazarolják a vizet. Néhány évvel ezelőtt a svéd király azt hirdette, hogy a házban való fürdést be kéne tiltani a vele járó víz pazarlás miatt. Na persze ebből nem lett semmi, és azért ez így erősen vitatható is.
Egészségesen étkeznek
Stockholmban és Svédország többi részén mindenhol lehet találni bio, egészséges és/vagy vegetáriánus ételeket. Az északi konyha büszke arra, hogy organikus, szezonális és helyi termékekből készít kínál. Nem csak finom az északi konyha, de egészséges és környezetbarát.
Egymás iránti alapvető tisztelet
Ami egy kívülállónak meglepő lehet Svédországban, az az, hogy az emberek mennyire tisztelik egymást. Ez olyan apróságoktól kezdve, mint például a személyes tér tiszteletben tartása, egészen addig a tényig, hogy másnak lehet és kell is, hogy legyen más véleménye. Ez talán az egyik legértékesebb dolog.
Időben érkeznek mindig
Svédországban a 7 óra valóban 7 óra, és nem 5 perccel később. A megbeszélések pontosan kezdődnek, és még ha 20 óra 30 percre várnak is egy buliba, mindenki időben felbukkan. A tisztelet egyik formája, hogy nem hagyjuk a másikat várni, mert az idő drága.
A sorban állás kultúrája
A buszmegállóban, a boltban, … Svédországban mindenhol türelmesen sorban állnak. A közhelyes kép a türelmesen sorban álló, várakozó svédek soráról valós! Senki sem panaszkodik a hosszú sor miatt, hanem türelmesen kivárja azt. Bár roppant türelmesek, előzni ne próbálj turakodni! Senki nem fog szólni, de a tekintetek mindent elmondanak. Csak a buszra/metróra/vonatra való felszállásnál nem érvényesül ez az egymás iránti tisztelet és kulturált várakozás.
Az otthon melege, avagy hygge svéd módra
Ha azt halljuk, hogy “hygge”, azonnal Dánia jut eszünkbe, de a svédek is tudnak valamit erről, és saját szavuk van rá: mysig. Skandináviában ők az otthonosság mesterei. Ez az egyik titkuk, hogy túléljék a hosszú, sötét teleket: letelepednek egy takaró alá a kanapéra, gyertyákat gyújtanak, és élvezik a meleg kávét/teát/forró csokit.
Amint belépsz egy svéd lakásba, már az otthonossága is azt sugallja, hogy vedd le a cipőd nyugodtan, és helyezd magad kényelembe. Azonnal otthon érzed magad zokniban. Amellett, hogy nem viszed be a havat és a sarat a belső térbe, a mezítláb vagy zokniban belépni egy ilyen helyre elősegíti, hogy növelje a boldogságérzeted és a hangulatod, ha megviselne a kinti szürkeség egy hideg téli napon.
Dizájnban és zenében is jók
Talán a hosszú, hideg és sötét tél miatt is olyan jók a svédek a dizájnban és a zenében. Ráadásul a svédek általában kis helyen élnek, így a kényelmes és praktikus megoldások szükségszerűek. A “mysig” faktorral kombinálva magától értetődő, hogy ezt is igyekeznek szépen megtervezni.
Ugyanakkor nem áll tőlük távol, még akár a tél közepén is, hogy egy este a tűz körül megmutassák zenei tudásokat, ami szinte a zsigereikben van. A zene Svédország egyik legfontosabb exportterméke. Elsőre persze az ABBA jut eszünkbe. De a Roxette, az Europe, Neneh Cherry, Emilia, The Cardigans, Alcazar is mind Svédországból származik. Ráadásul Svédországban van néhány top producer, akik számos nemzetközi sztár legmenőbb zenéiért is felelősek.
A kerékpárosokkal is sokkal barátságosabbak, mint mi átlagban:
Svédország viszonya a kerékpáros kultúrához LENYŰGÖZŐ!
Amúgy is szeretjük azt, ahogy északon gondolnak a fenntartható jövőre, a rugalmas városszervezésre és építészeti valamint dizájn megoldásokra, de amit most tettek, az nem olyan gyakori.
(Forrás: takemetosweden.com)