A válasz egyszerű: életek múlhatnak rajta, és ez nem vicc! – A Rakéta.hu nyomán.
Egy olyan korban élünk, ahol Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke a Twitteren jelenti be, hogy amennyiben Irán tovább feszíti a húrt, több célpontra is megsemmisítő csapást mérnek, majd az iráni elnök erre ugyanott válaszol. Erős, ahhoz képest, hogy a Twitter egy SMS-alapú közösségi üzenőfalként kezdte. Ahogy az is elég nagy para, mikor a Facebook, az Instagram és a WhatsApp egyszerre válik órákra elérhetetlenné, ahogy az tavaly a #FacebookDown ideje alatt történt. Elsőre azt hinnéd ezek komolytalan, amolyan hasztalan, közösségi médiás marhaságok, az meg még nagyobb marha aki emiatt aggódik,pedig közel sem ennyire egyszerű a helyzet, ennél jóval összetettebb globális jelenség az, aminek mindennap részesei vagyunk, közvetlenül vagy akár közvetetten.
A fent említett platformoknak viszont nem csak állandóan elérhetőnek kell lenniük (hogy miért, erre kitérünk kicsit később), hanem megbízhatónak is. Onnan tudjuk csupán, hogy valóban Donald Trump ír Iránnak fenyegető leveleket, vagy épp a @POTUS (azaz President Of The United States) ír nagyon mélyenszántó Twitter-gondolatokat, hogy ott van mellettük a kék-fehér hitelesítő jel, amit a Twitter és a Facebook is sajátos szabályozás szerint osztogat. Mi őket vesszük hitelesnek, őket vesszük igazinak. Nagy a felelősség mindkét oldalon, nem véletlen az sem, hogy (bár a hitelesítést nem érinti, de példának jó lesz) Mark Zuckerberget rendesen meghurcolták abból a bizonyos Cambridge Analytica botrányból kifolyólag, ahol adatokra kellett volna rendesen vigyázni.
Jack Dorsey a Twitter vezérigazgatója tavaly megtapasztalta milyen az, ha valaki egy olyan fiókba jut be, aminek adnak a szavára, ugyanis ő volt a szenvedő alany. Nem volt túl őszinte a mosolya, annak ellenére, hogy a Twitterezők (és főleg a kárörvendők) nagyon jól szórakoztak az eseten. Viszont ez is felvet bizonyos kérdéseket, és aggodalomra ad okot. Ki tudja, mikor fogják egyszer feltörni mondjuk épp a fentebb említett amerikai elnök profilját? Képzeljük csak el a szituációt, mekkora feszültséget generálna egy nyilvános fenyegetés egy olyan országnak, amelyik először üt, aztán kérdez.
Tudod mi az a kétlépcsős azonosítás? Ha igen, akkor gratulálunk, reméljük használod, de ha nem, az a közösségi média óriások felelőssége. Ez a hitelesített, nagy követőszámmal rendelkező profilok számára is CSAK VÁLASZTHATÓ opció, pedig igenis kötelezővé kellene tenni, hogy ne történhessenek Jack Dorsey profiljához hasonló esetek.
… és hogy miért kell mindig elérhetőnek lenniük?
Nem azért, hogy elbaszd rajt az idődet és végeláthatatlan görgetésekbe kezdj, mert valljuk be őszintén, sokan csináljuk ezt. A tavalyi #FacebookDown nem csak azért volt sokkoló a világnak, mert ez volt a legnagyobb eddigi leállás és még csak nem is azért, mert az eddig sérthetetlen és hatalmas Facebookot érintette, sőt, még az sem indok a pánikra, ha a tizenkét éves kislányok nem tudnak nagyon érdekes kajafotókat és csücsörítős szelfiket felpakolni, hanem mert milliónyi vállalkozás a közösségi médiának köszönheti bevételei igen jelentős részét.
Sőt, tudjuk még fokozni! A legnagyobb probléma akkor következik be, ha egy súlyos katasztrófa esetén a különböző országok kormányai épp a közösségi médián tudnák csak tájékoztatni a lakosságot a menekülésről, és egy ilyen végzetes leállás rengeteg ember életébe is kerülhet.
A közösségi média régóta nem játék, hanem valami sokkal nagyobb, sokkal hatalmasabb és sokkal erősebb mint valaha.
Ha már belemerültünk a témába, itt egy még hasznosabb cikkünk, hogy a közösségi média és az e-mail ne rabolja el minden perced:
A digitális zajcsökkentésről nem lehet elég sokat beszélni – ne hagyd, hogy a mobilod kitöltse minden perced!
Ismerős az érzés, hogyha adódik egy szabad perced, esetleg várakozol máris előkapod a mobilod? Jön egy értesítés valamelyik sokadik jelentéktelen csoportból, és már nézed is mi az? Rezeg a mobil te pedig már kapod is elő? Na, ezért kell a digitális zajcsökkentésről beszélnünk!