A városokban kialakuló mikroklíma miatt a meteorológiai szolgálatok az utóbbi években kénytelenek teljesen újragondolni mindent, amit erről a tudományról tanultak, emellé különleges fogalmakat is vezettek be, amiket mi is elmagyarázunk.
Városi klíma
A nagyváros nem az ember természetes élőhelye, a zsúfoltság, és a járművek, illetve az épületek nagyban befolyásolják a levegőkörnyezetet. Az itt uralkodó behatások miatt városi klíma néven külön tudományág foglalkozik ezzel. Ez már Budapesten is érzékelhető, de leginkább a tízmilliós és nagyobbb lélekszámú megavásorokban jellemzőbb. Az itt tapasztalható általánosan magasabb hőmérséklet főleg nyáron jelent gondot, ráadásul ez egy láncreakciót is elindít, nő a légkondicionálásra felhasznált energia mértéke, ami miatt fokozott termelésre van szükség az erőművekben, emiatt pedig még több szennyező anyag jut a környezetbe.
Csapadék
A városi klímára jellemző melegebb hőmérséklet miatt a nagyvárosokban a hevesebb esőzések, nagyobb viharok nem ritkák. A felfelé szálló meleg levegő, a megnőtt páratartalom és a közlekedés miatti égéstermékekből származó apró részecskék mind-mind hozzájárulnak ehhez a jelenséghez.
Városi szél
A városban még a szél is máshogy fúj. Ez egy olyan meteorológiai jelenség, mely kifejezetten a városi környezetre jellemző és természetesen a hősziget hatással is összefüggésben áll. Mivel a városokban nincs nagyléptékű légmozgás, a hidegebb levegőjű külterületek felől áramlás indul a város irányába, viszont ennek az iránya szinte sosem változik.
Hőmérséklet
Az éjszakai hőmérséklet a sűrűn lakott területeken viszonylag magas marad, mert az épületek, járdák és parkoló autók megakadályozzák, hogy a talajból érkező hő távozzon, így a hő az alacsonyabb szinteken reked, a hőmérséklet melegebb. A “hulladékhő” szintén hozzájárul az városi hősziget, tehát UHI kialakulásához. Az emberek és eszközeik, például az autók és a gyárak folyamatosan energiát égetnek el, a emberek pedig akár kocognak, akár vezetnek, akár csak a mindennapi életüket élik, ugyanilyen hatással vannak. Az emberek által elégetett energia általában hő formájában távozik. És ha sok ember van egy területen, az sok hőt jelent.
Levegőminőség
A városi hőszigetek levegő- és vízminősége rosszabb lehet, mint vidéki szomszédaiké. Az UHI-k gyakran rosszabb levegőminőségűek, mivel több szennyező anyag (a járművekből, az iparból és az emberekből származó hulladékok) kerül a levegőbe. Ezeket a szennyezőanyagokat a városi táj – épületek, utak, járdák és parkolók – megakadályozza abban, hogy szétszóródjanak és kevésbé mérgezővé váljanak. Ugyanez a helyzet avízminőséggel is, ráadásul ez még a városok körüli őshonos állatfajokra is hatással van, ugyanis a városból származó természetes folyókba ömlő víz sokszor melegebb.
E negatív hatások miatt a tudósok szerint a városlakóknak, építészeknek és tervezőknek azon kell dolgozniuk, hogy csökkentsék az emberek városi területekre gyakorolt hatását. A szakemberek a zöldtetők, vagyis növényekkel borított tetőkben látják a megoldást, ugyanis ezek elnyelik a szén-dioxidot.
Modern korunk egyik legfontosabb kérdése:
Ez történik az elektromos autók akkumulátoraival, miután kikerültek a kocsiból
Egyre széleseb körben terjednek el az elektromos autók, és az elsődleges érv azoknak, akik el sem tudják képzelni mennyivel élhetőbb alternatíva az elektromos autókra váltás, hogy az akksi csak gyűlik és gyűlik majd valahol, így összességében épp olyan szennyező, mint a hagyományos üzemű gépjárművek. Pedig valószínűleg tévednek.
(Forrás: Köpönyeg, Klímatipp.hu, NetGeo | Borító: @rikkichan89)