Sokan nem akarnak ebéd után szunyókálni még akkor sem, amikor azt megtehetik, mert azt gondolják, hogy ez befolyásolhatja a későbbi jó alvást. Pedig lehet, hogy valójában pont jót tesz nekünk. Sok kultúrában a délutáni alvás napi rituálé. A spanyolok köztudottan élvezik a napi sziesztát, a japán munkások körében pedig külön szó is van erre a tevékenységre, a hirune, azaz “délutáni szunyókálás.”
Az olyan technológiai óriások, mint a Google, a Samsung és a Facebook mind rendelkeznek szundikálófülkékkel az irodáikban, amelyek lehetővé teszik a dolgozók számára, hogy a munkanap során aludjanak egy kicsit. A power napping világszerte növekvő trend. De vajon tényleg jó hatással van-e ránk a gyors szunyókálás napközben? Frissnek és energikusnak éreznéd magad tőle, vagy a végén még fáradtabbnak éreznéd magad, mint amilyen voltál? Mennyi ideig tartson a szundikálás? És mi a legjobb napszak a szunyókálásra?
A BBC Future a legújabb tudományos eredmények alapján vizsgálja meg, hogy a napi alvás jót tesz-e az egészségünknek. Arra jutottak, hogy a rendszeres szunyókálás jót tesz agyunk hosszú távú egészségének. A University College London (UCL) és az uruguayi University of the Republic Egyetem kutatóinak 2023-as tanulmánya szerint a megszokott és rendszeres szundikálás segíthet abban, hogy agyunk hosszabb ideig friss és egészséges maradjon, és javítsa az általános egészségi állapotunkat.
A kutatáshoz 35 ezer, 40-69 év közötti felnőtt eredményeit vizsgálták, akik részt vettek a brit Biobank orvosbiológiai adatbázis egyik vizsgálatában. Megvizsgálták a korábban azonosított DNS-töredékeket, amelyek a rendszeresen szundikáló emberekhez kapcsolódnak.
A hetente többször szundikáló emberek agya több mint 15 köbcentiméterrel nagyobb volt, mint azoké, akik soha nem szundikáltak napközben. Ez az agy öregedésének három-hat évvel való késleltetésének felel meg – mondta Victoria Garfield, az MRC Unit for Lifelong Health and Ageing at UCL vezető szerzője.
“A nagy felfedezés az volt, hogy a nappali szunyókálás meglehetősen erős ok-okozati összefüggésben áll a nagyobb agytérfogattal. A kisebb agytérfogatú embereknél nagyobb valószínűséggel magasabb a stresszhormon kortizol szintje, vagy alvási apnoe diagnózisa… sokan szenvednek szív- és érrendszeri betegségben. Bármi, amit tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük az agyunk méretét, jó dolog.” – mondja Garfield. Az agy természetes módon zsugorodik az életkor előrehaladtával, és a kisebb agytérfogatot számos betegséggel hozták összefüggésbe.
A szunyókálásnak rövid távú egészségügyi előnyei is vannak. Az öt-tizenöt perces rövid szunyókálások azonnal javíthatják szellemi teljesítményünket. Ez a mentális stimulus akár három órával az ébredésünk után is kitarthat.
Mint kiderült, a szunyókálás jelenleg óriási jelentőséggel bír a sporttudományban is, legalábbis ezt állítja Kevin Morgan az angliai Loughborough Egyetem alvásszakértője. Bármit, ami egy aprócska mértékben javítja a sportolók teljesítményét, amit inkrementális nyereségnek neveznek, megragadnak. A szundi pont az egyik módja ennek.
Egy Morgan által társszerzőként jegyzett tanulmány szerint az élsportolók, akik hetente akár 17 órát is edzenek, gyorsabban elalszanak, mint a nem sportolók, annak ellenére, hogy ugyanolyan mértékű álmosságról számoltak be. A snookerjátékos Ronnie O’Sullivan, az ultramaratonfutó Camille Herron és a Real Madrid első osztályú labdarúgói mind beépítették a szundikálást a napi rutinjukba.
A szunyókálásnak a napi rutinunk részévé kellene válnia?
Tekintettel ezekre az egészségügyi előnyökre, vajon mindannyiunknak el kellene kezdenünk naponta szundikálni? A szakértők szerint fontos, hogy a szundikálás ne váljon a jó alvás helyettesítőjévé. Ha úgy érzed, hogy gyakran van szükséged nappali szunyókálásra, fontos feltenni magadnak a kérdést, hogy vajon alvásproblémát kompenzálsz-e ezzel, vagy életmódbeli döntés akadályoz meg abban, hogy éjjel elegendő alvást kapj. “A legfontosabb dolog, amire törekednünk kellene, az az éjszakai alvás védelme.” – emeli ki Colin Espie, az Oxfordi Egyetem alvásgyógyász professzora.
A 15-20 percig tartó alvás nem teszi lehetővé, hogy az emberek mély álomba merüljenek. Ilyenkor a szervezet javítja és újranöveszti a szöveteket, izmot épít, erősíti az immunrendszert, és fontos a hosszú távú memória megszilárdításához és az újonnan szerzett információk feldolgozásához.
Mennyi ideig kellene szundikálni?
Az időzítés a kulcs a tökéletes power szundikáláshoz. Ha szundikálni akarsz, akkor mindenképpen a délután közepén tedd, és ne engedd, hogy 20 percnél tovább tartson. Ha 20 percnél tovább szundikálsz, akkor valószínűleg álmosan és zavarodottan ébredsz, amit szaknyelven alvási tehetetlenségnek neveznek. Ez nyilvánvalóan kontraproduktív. 30 perc után már mélyalvásba sodródunk, amelyből nehéz felébredni.
Ha elkezdünk szundikálni, fontos, hogy rövid ideig tartsuk, és az életmódunk részévé tegyük, mint a spanyolországi szieszta hagyományát. A szunyókálás a mediterrán éghajlaton számos kultúrában elterjedt. De figyelembe kell venni, hogy ennek egyik hatása, hogy az ott élő emberek sokkal később alszanak el este, ez pedig ugyanúgy a kultúrájuk része, akár a délutáni szieszta. A szundikálás nem választás, hanem szokás. Ha egyszer megszokod, az agyad ki fog tartani emellett és igényelni fogja.
Az alvás kérdésével egyébként korábban is foglalkoztunk már, például mikor arról írtunk, hogy az alváshiány fő tünete a túlzott nappali álmosság de emellett megjelenhet a depressziós hangulat és a romló memória vagy a koncentráció készség csökkenése is. Ezen pedig sem a kávé, sem pedig a sok energiaital nem segít. Előbbi esetében a kutatást vezető Kimberly Fenn, a Michigani Állami Egyetem alváskutató intézetének kognitív idegtudománnyal foglalkozó docense úgy fogalmazott, bár az egyszerűbb feladatokat koncentráltabban tudod elvégezni, az összetett feladatok elvégzésére kevés hatással van. Az enegiaitalok esetében azonban nem csak az a gond, hogy a kávéhoz hasonlóan az összetettebb feladatokra nincs hatással, hanem egyenesen káros lehet, mert a túlzott koffein bevitel hatással van a termékenységre is!