Világszerte kihívást jelent a gyors urbanizáció, a polgárok megnövekedett elvárásai és a modern infrastruktúra iránti igény. A felhőalapú számítástechnika megjelenése felgyorsította a városaink és életminőségünk javítását szolgáló új technológiai megoldások elfogadását, várhatóan ez tovább fog gyorsulni, míg el nem érjük az áhított célt, hogy élhető okosvárosokat teremtsünk.
Az intelligens városok gyorsan terjeszkednek, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsenek, megóvják a környezetet és javítsák az állampolgárok életét. A Huawei felmérése szerint Észak-Amerika, Európa, Ázsia, a csendes-óceáni térség, a Közel-Kelet és Latin-Amerika városaiban nőtt legnagyobb ütemben az intelligens városokra fordított költségvetés. A Smart Cities World szerint az okosvárosok piaca 2025-re meghaladhatja a 2 billió dollárt.
Az okosvárosok fő célja, hogy olyan digitális megoldásokat alkalmazzanak egy város vagy régió kihívásainak kezelésére, amik a modern technológiai megoldásokat ötvözik a fenntarthatósággal. Elsődleges szempont a hosszú távú energiabiztonság, valamint a polgárok jólétének javítása hatékony közművek és szolgáltatások nyújtása révén. Mindezek mellett olyan rendszerek kiépítése, amely a lehetséges veszélyek felmérését és megelőző intézkedések megtételét teszi lehetővé – legyen szó árvizekről, energiahiányról vagy egy egyszerű csatornaszivárgásról.
Mit kell tudnia még egy okosvárosnak?
Olyan fontos feladatokat kell ellátnia egy úgynevezett smart city -nek, mint az adatok és digitális platformok hatékony használata a lakosság egészségügyi- és szociális szolgáltatásokban való részvételének javítása érdekében, hagyományos helyett „tiszta” energia biztosítása és ezzel a környezet nagyobb védelmének biztosítása.
Az intelligens városoknak világszerte számos sikeres megvalósítása létezik. A franciaországi Dijon városát például Franciaország első intelligens városaként tartják számon. Dijon az elektromos költségek csökkentése érdekében a közmű-infrastruktúra javítására összpontosított, intelligens közvilágítás alkalmazásával, egy másik fókuszterület pedig a polgárok biztonsága volt, amelyet a csatlakoztatott intelligens szolgáltatásokkal értek el, beleértve a Wi-Fi pontokat, és a CCTV-ket.
Nem csak Európában, de az Egyesült Államokban is számos hasonló példa van, az egyik például Virginiában. Stafford megye az elmúlt néhány évben egy intelligens közösségi tesztkörnyezetet hozott létre. A projekt 2021. május 25-én, az intelligens közösségi tesztközpont felavatásával készült el. A staffordi okos megye kezdeményezéseinek néhány fókuszterülete a következő:
- szélessávú internet mindenhol, vezetékes vezeték nélküli szélessávú vezetékes hálózat bevezetése az alulszolgáltatott lakosság számára.
- a forgalmi torlódások csökkentése
- a közösségi biztonság javítása a jármű- és gyalogosbiztonsággal együtt, ehhez pedig drónokat is használnak
- az energiafogyasztás csökkentése
- a közösség vonzóvá tétele az új vállalkozások, startupok és polgárok számára
- kiberbiztonság, fejlett blokklánc-alapú, katonai szintű kibertechnológia felhasználása
- IoT technológiát felhasználó kamerák telepítése
- kültéri érzékelők használata erdőtüzek és árvizek észlelésére
- turizmusfejlesztés, virtuális valóság (VR) használata ahhoz, hogy a potenciális turisták történelmi túrát tegyenek virtuális környezetben
Mit kell figyelembe venni egy polgármesternek, önkormányzatnak vagy kormánynak a városok okosításakor?
Az intelligens városi kezdeményezések elindításához meg kell érteni a régió igényeit, beszélni kell a lakosokkal és a vállalkozásokkal, majd a visszajelzések kiértékelve rangsorolni azokat a szakemberek szerint. Ezután meg kell teremteni a projekt finanszírozásának alapjait, akár partnercégek forrásait igénybe véve. Mindig van egy informatikai cég, mely szívesen részt vesz egyes technológiai megoldások megvalósításában, még akkor is, ha ahhoz saját pénzügyi forrásait kell használnia, hisz nagyon jó referencia később, a potenciális megrendelőik számára.
Athén például sikeres okosváros-projektet hozott létre az olyan partnerekkel való együttműködésnek köszönhetően, mint a Microsoft. Athénban is, mint a világ számos pontján, egy kisebb méretű kísérleti projektet indítottak, majd a visszajelzéseket begyűjtve növelték a méretét. Minden sikeres projekt mögött egy tesztidőszak áll.
Hogy védhetjük meg az okosvárosainkat?
Az intelligens városokban használt IoT-eszközök kétségtelenül támadási felületet adnak a kibertámadáskal szemben. Ezért fontos, hogy a kiberbiztonsági kockázatot csökkentő módszerekre összpontosítsunk. E módszerek közé tartoznak a hitelesítés, a titkosítás és a hozzáférés-ellenőrzés alapvető intézkedései. Ehhez jön még a folyamatos biztonsági felügyelet és a végponttól végpontig tartó biztonsági életciklus-menedzsment, amely a harmadik fél eszközeire is kiterjed.
A finanszírozási kérdések és a kiberbiztonság kezelésével kapcsolatos kihívások mellett az alábbiakban néhány olyan kihívást említünk, amelyeket figyelembe kell venni az intelligens városi megoldások megvalósítása során:
1. Infrastruktúra. A technológiai infrastruktúra az okos városok középpontjában áll (hálózat, IoT-eszközök stb.), és a kihívások közé tartozhat az energiaellátás, a kapcsolódás és a zökkenőmentes integráció. Buenos Aires kiváló példa a különböző IT-rendszereket összekötő és az információáramlást racionalizáló infrastruktúra létrehozására. Képesek voltak összekapcsolni a mobilalkalmazáson keresztül bejelentett állampolgári problémákat a helyi önkormányzattal, amely viszont a legközelebbi szervekhez rendelte a probléma megoldását. Annyira alapvető feltétele az ilyesmi egy okosvárosnak, hogy gyakorlatilag megkerülhetetlen, és ahogy azt a cikk egy korábbi szakaszában is említettük, nagyban javítja az állampolgárok életét.
2. Inkluzív intelligens városok építése. Biztosítani kell, hogy a lakosság minden rétegének a kényelmét és biztonságát szolgálja, különös figyelmet fordítva azokra, akik esetleg internettel sem rendelkeznek, hisz pont emiatt, ők tudják legkevésbé megvédeni magukat, illetve őket lesz a legnehezebb meggyőzni, hogy egy modern okosváros sok szempontból szolgálja az ő érdekeiket is.
3. Adatvédelem. Biztosíték nyújtása a lakosok számára az összegyűjtött adatok védelméről, egyértelmű kommunikációval és átláthatósággal. Európában az átfogó GDPR törvény például már ezt is egész jól lefedi, de számos esetben további kiegészítésekre lehet szükség. Mindenesetre a kontinens ebből a szempontból előnyben van a világ más részeivel szemben.
4. Közösségi szerepvállalás. Ahhoz, hogy az intelligens városok hatékonyak legyenek, fontos a lakosok bevonása. A városvezetés szervezése, az e-mail hírlevelek és az online oktatás segíthet a polgárok elkötelezettségének fenntartásában és a naprakész információk megszerzésében.
Konklúzió
Az okosvárosok rövidesen a polgárok alapvető elvárásává válnak majd a világ technológiailag fejlettebb részein, mivel a jobb életminőséget és a fenntartható környezet megteremtését várják a jövő generációi számára. Az intelligens közösségek azonban nem a csúcstechnológiás digitális megoldások bevezetéséről szól, hanem a polgárok bevonásával, a közösséget előtérbe helyező kezdeményezésekkel és a közösségben élők életére gyakorolt hatás megoldásairól.
Itt van 6 eszköz, ami gyakorlatilag készen áll arra, hogy egy várost bármikor felokosítsanak az illetékesek:
Ettől a 6 dologtól lesz egy város igazán okos
Már nem is bírnánk okoseszközök nélkül. A mobilunk kivált egy csomó más egyéb eszközt, az okostévénk mindent IS tud ami a szórakozásunkat garantálja, illetve egyre elterjedtebbek az okosotthon eszközök, noha teljesen felokosítani egy lakást egyelőre kissé drága mulatság. De mi van amikor elhagyjuk az otthonunkat?
(Forrás: iotzona.hu, forbes.com)