Legutóbb 2018 -ban foglalkoztatta a kutatókat, hogy mi lenne, ha a Szaharát telepakolnák napelemekkel és szélerőművekkel. Akkor pozitívan látták a helyzetet, a Szahara újra bezöldülne, a napelemek pedig ellátnák a világot elektromos árammal. Amellett, hogy amúgy az elképzelés is marhaság, hisz kivitelezhetetlen, mára kiderült, amúgy az utópisztikus gondolat végeredménye sem az., amit akkor hittek.
A Science-ben megjelent tanulmányban, amiről a BBC is hírt adott, hogy két további szimulációt végeztek a közelmúltban, egyiken a szahara 20% -át látták el napelemmel, majd az 50% -át is. az előbbi esetben a sivatag átlaghőmérséklete 1,5, míg a másodikban 2,5 Celsius-fokkal emelkedne meg, ami eléggé vészjósló akkor, amikor a cél éppen a bolygó átlaghőmérsékletének a csökkentése lenne. Az okozója nyilván a fekete napelemek napsugarakat elnyelő képessége, éppen ami miatt annyira hatékonyak, viszont a mostaninál meredekebb hőmérsékletkülönbség következményeként csökkenne a felszíni légnyomás, így a párás levegő felfelé emelkedne, ami sokkal több csapadékhoz vezet. Így az addig kopár sivatag akár kizöldülhetne.
Tehát, hogy a hőmérséklet emelkedése mennyit rontana, majd utána a több csapadék mennyit javítana a Szahara jelenlegi állapotán, és esetlegeen a bolygóra nehezedő ökológiai káoszt is megfékezné, mind kérdéses, viszont ennek ellenére a Noor-Ouarzazate naperőmű telepítése 2013 óta zajlik Marokkóban, ami teljesen kiépítve 582 MW-os kapacitással fog üzemelni, de Tunéziában is megépült már az ország első naperőműve.
Lu Cseng-jao, a svédországi Lund Egyetem természetföldrajzi karának kutatója és Benjamin Smith, a Western Sydney Egyetem Hawkesbury Intézetének kutatási igazgatója azt állítja, hogy a kollégák nagyon sok mindent nem vettek figyelembe és totális katasztrófát okozna a bolygón. A The Conversationben megjelent cikkükben a két tudós arra figyelmeztet, hogy ők is kiszámolták, milyen lenne a Szahara 20% -os és 50% -os lefedettsége napelemekkel. Az valóban igaz, hogy az egész világot egyszer s mindenkorra ellátnák energiával, de a nagyjából kilencmillió négyzetkilométeres területen keletkező, négyszer több áram, mint amire a Földnek jelenleg szüksége van csak 15% -ban hasznosulna, a többit a napelemek hő formájában a környezetükre vetítenék.
Rendszeres olvasó vagyok,
Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a Szahara 20%-os beépítettségénél a Föld átlaghőmérséklete 0,16 Celsius-fokkal, míg 50%-os beépítettségnél 0,39 Celsius-fokkal emelkedne. Ezek pedig legkorábban a sarkkörökön csapódnának le, ami a jég további olvadását segíti elő, és éppen ezaz, amit most el kéne kerülnünk. Persze ezen kívül a globális lég- és tengeráramlatokat is átalakítaná, ami a csapadékos területek teljes összeomlásához vezetne. Ezt úgy kell érteni, hogy az Amazonas-vidéket jelenleg ellátó trópusi csapadékos sáv északabbra tolódna, ami Amazónia esetében szárazságot idézne elő, míg Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában a mainál is gyakoribbá válnának a trópusi ciklonok. Lu Cseng-jao és Benjamin Smith abban is egyhangúan tudnak nyilatkozni, hogy a Szaharába telepített napelemeket csak kicsiben szabad folytatni, és nagyon sok tanulmányt kell még az elkövetkezendő években végezni, hogy biztonságosan ki tudjuk használni a sivatagos területek adottságait.
Ez viszont működni látszik:
Örömhír: a Nagy Zöld Fal magasabb fokozatra kapcsol
Ez az az építmény amiről korábban már írtunk. A Nagy Zöld Fal egy nagyon okos ötlet arra, hogy meggátolják a Szahara terjeszkedését. Az Európai Unió így is sok millió eurót költött már erre a nem csak a kontinenst, de a világot is befolyásoló gigantikus fasorra, amit nem mellesleg a legtöbb afrikai ország egyaránt támogat.
(Forrás: Rakéta.hu, ScienceMag, BBC, CNN, KFW.de, TheConversation, The Next Web | Borító: @wolfgang_hasselmann )