Egy harvardi tudós érdekes elméletet fogalmazott meg arról, hogyan jött létre a világegyetemünk: egy laboratóriumban, egy magasabb „rendű” életforma által.
Avi Loeb, bestseller-szerző és a Harvard Csillagászati Tanszékének volt vezetője, pár éve írt egy véleménycikket a Scientific American magazinban, amelyben azt állította, hogy az univerzumot egy „fejlett technológiai civilizáció” hozhatta létre egy laboratóriumban. Ha ez igaz lenne, akkor ez az eredettörténet egyesítené a teremtőről szóló vallási elképzelést a kvantumgravitáció világi elméletével.
„Mivel a világegyetemünk sík geometriájú és nettó energiája nulla, egy fejlett civilizáció kifejleszthetett volna olyan technológiát, amely kvantumalagút-hatás révén a semmiből hozott létre egy kis világegyetemet” – írta Loeb.
A osztályú civilizáció
Az érdekes ötletekkel teli cikkben felvetett egyik legérdekesebb elképzelés a civilizációk osztályozási rendszere. Loeb szerint az alacsony technológiai szintű civilizációk közé tartozó emberek a C osztályba tartoznak.
Ha és amikor technológiánk olyan szintre fejlődik, hogy függetlenné válhatunk a Naptól, akkor a B osztályba tartoznánk. Ha laboratóriumban saját „kis univerzumokat” tudnánk létrehozni (mint elméleti teremtőink), akkor az A osztályba tartoznánk.
Természetesen számos akadály áll az utunkban, a legnagyobb akadály az, hogy képtelenek vagyunk „elég nagy sűrűségű sötét energiát létrehozni egy kis területen belül” – mondta Loeb. Ha azonban valaha is eljutunk odáig, csatlakozhatunk elméleti teremtőinkhez az A osztályban!
Mindenesetre ez az elmélet egy kicsit ijesztő is. Ha Loeb korábbi elméleteinek is hinni lehet, akkor valószínűleg nem mi vagyunk az egyetlenek odakint, akik az „A” osztályba való bekerülésre törekednek.
Lehet, hogy hamarosan kaphatunk erre választ?
Az elkövetkező években üzembe helyezik a következő generációs űr- és földi teleszkópokat, amelyek a legmodernebb technológiát és a gépi tanulást felhasználva fogják feltárni a kozmosz legmélyebb zugait. Ha szerencsénk lesz, az ott találtak segítségével a tudósok választ adhatnak az élet és maga az Univerzum eredetével kapcsolatos néhány legrégebbi kérdésre.
Van még egy olyan elképzelés is, miszerint az Univerzum egy másik Univerzumban lévő fekete lyuk belsejében összeomló anyagból született, egy másik elmélet szerint viszont a mi univerzumunk a multiverzum húrelméleti értelmezésének következménye, amelyben végtelen számú univerzum létezik egymás mellett, és minden lehetséges forgatókönyv végtelen számú alkalommal játszódik le.
Loeb elmélete hasonlít a Kardashev-skálára
A Kardashev-skála a civilizációkat típusuk szerint (I., II. és III.) osztályozza aszerint, hogy mekkora mennyiségű energiát képesek hasznosítani. Míg az I. típusú civilizációk képesek a bolygójuk teljes energiáját hasznosítani, a II. típusúak a teljes csillagrendszerükét, a III. típusúak pedig a teljes galaxisukét. Loeb szerint ebben az esetben a mérőszám egy civilizáció azon képessége, hogy reprodukálja azokat az asztrofizikai feltételeket, amelyek létrejöttéhez vezettek.
Egyesek számára ez az egész elmélet hasonlóan hangozhat az állatkerti hipotézishez amely egyenlő a Fermi-paradoxonnal, amiről mi már korábban is írtunk.
Ennek az elméletnek egy másik vonzó tulajdonsága, hogy mentes az antropikus érveléstől, amely lényegében azt állítja, hogy az Univerzumot úgy választották ki, hogy mi létezhessünk benne. Ez az elv, amelyet hivatalosan antropikus elvnek neveznek, ellentétben áll a kopernikuszi elvvel (vagy kozmológiai elvvel), amely szerint nincs semmi különleges vagy egyedülálló az emberiségben, illetve abban a térben, amelyet az Univerzumban elfoglalunk. Ugyanakkor már pusztán az a tény, hogy a fizika törvényeinek csekély eltérései kizárnák az élet létezését, arra utal, hogy szerencsés helyzetben vagyunk.
Az elmúlt években felmerült az a felvetés, hogy a multiverzum-elmélet lehetséges megoldást jelenthet az antropikus elvre. Loeb elmélete összhangban áll ezzel a gondolattal, mivel azt feltételezi, hogy az Univerzum olyan fejlett civilizációkat hoz létre, amelyek a kozmikus darwini szelekciós folyamat mozgatórugói. Jelenleg az emberiség még nem elég fejlett ahhoz, hogy reprodukálja azokat a kozmikus feltételeket, amelyek a mi létezésünkhöz vezettek.
Míg egy olyan civilizáció, amely képes lenne ezeket a kozmikus feltételeket újra létrehozni (azaz laboratóriumban létrehozni egy „babauniverzumot”), a javasolt kozmikus skálán az A osztályba tartozna, addig egy B osztályú civilizáció képes lenne úgy módosítani a közvetlen környezetének feltételeit, hogy azok függetlenek legyenek a „gazdától.” Jelenlegi helyzetünket és fejletlenségünket Loeb szerint az is megmutatja, hogy gondatlanul pusztítjuk a Földet az éghajlatváltozás révén.
Szerinte az emberiség eljuthat arra a pontra, ahol A osztályú civilizációvá válunk, és részt vehetünk a kozmikus szaporodás hipotetikus folyamatában. Ki tudja? Talán még egy olyan „babauniverzumot” is létre tudunk hozni, amely jobb lesz a sajátunknál. Loeb szerint ezek a remények talán kissé optimisták, de a kozmikus szaporodás kilátása nagyon inspiráló lehetőségeket kínál.
Mit gondolsz, lehet ebben valami?
A Fermi-paradoxonról bővebben:
Valóban csak egy NAGY ÁLLATKERT a világunk?
Az idegen civilizációk elrejtőznek előlünk? Egy új tanulmány a Fermi-paradoxon fényében elemzi a „zoo-hipotézis” lehetőségét.
(Forrás: futurism.com, universetoday.com)
